Váratlan megmentő ||Lando Norris FF.|| Befejezett

IX. Fejezet - Hogy találhatsz ki ilyet?

-Szeretlek! - Mondta Lando miközben felöltöztünk sietősen, lassan Budapesten leszünk. El sem hiszem, hogy szexeltünk a magángépén is.

-Én is! - Mosolyogtam rá és megigazítottam a hajamat.

-Lassan szállunk. - Szólt a hangszóróba a pilóta, leültem és becsatoltam magam. Lando is ezt tette mosolyogva.

-A Four Seasons-ben fogunk megszállni, az egyik legjobb szálloda itt Budapesten! - Mondta.

-Amúgy nem hoztam magammal semmi ruhát.. - Nevettem halkan realizálva, hogy tényleg semmi nincs nálam.

-Majd veszünk. - Legyintett. Elmosolyodtam.

-Hát persze.. - Legyintettem én is. - Uh, fel kell hívnom anyáékat! - Vettem elő a telefonomat, csak ekkor láttam, hogy zárolták a bankszámlámat. - Mi a.. - Motyogtam halkan.

-Mi a baj? - Kérdezte.

-Semmi! - Mondtam és beléptem a net bankba, összeráncoltam a szemöldökömet és feltúrtam a táskámat a pénztárcámat keresve. - Jaj ne.. - Csaptam a homlokomra.

-Mi az már? - Kérdezte Lando ismét.

-Egy rakás szerencsétlenség vagyok.. - Sóhajtottam nagyot. - Elhagytam valahol a pénztárcámat és zárolták a kártyámat mert valószínűleg valaki fizetgetett vele.. - Fogtam a fejem.

-Oh, bébi. - Sóhajtott. - Mindegy, majd csináltatunk neked újat..

-Nem, ez nem ilyen egyszerű. - Néztem rá. - Neked lehet semmiség de nekem minden iratom benne volt és pár emlék is meg így semmi pénzem nincsen.. - Túrtam a hajamba, közben leszálltunk a géppel.

-Az előbb beszéltünk meg valamit.. - Csatolta ki magát és oda lépett hozzám, engem is kicsatolt és a kezei közé fogta az arcomat. - Nem kell ilyeneken aggódnod, mindenből újat csinálunk.

-De egy csomó más dolog is volt benne.. - Sóhajtottam nagyot. Lando furcsán nézett az ülésem mögé. - Mi az? - Fordultam meg. Ott volt a földön a pénztárcám.

-Na akkor ez megoldva. - Nevetett. - A kérdés az, hogy a kártyáddal mi van..

-Hála istennek! - Öleltem át a pénztárcám és a táskámba dobtam. - Felhívom majd a bankot is de lehet az nem tetszett nekik, hogy összevissza utazgatok. - Nevettem halkan és fel álltam.

-Az lehet. - Mentünk le a gépről összekulcsolt ujjakkal, körbe néztem mert sosem jártam még Magyarországon.

-Jártál már itt? - Kérdezte és átölelte közben a vállamat, egy pár nagy öltönyös ember szegődött körénk. - Nyugi, csak vigyáznak ránk. - Mosolygott rám.

-Nem voltam még itt amúgy. - Mondtam majd beszálltam a nagy fekete terepjáróba amikor kinyitotta egy öltönyös az ajtaját, Lando beült mellém.

-Szép ország majd meglátod! - Mosolyogva fogta meg az államat és megcsókolt. - Először összefutunk a srácokkal egy jó nagy kajálásra. - Mondta.

-Rendben de előtte vegyünk valami ruhát.. - Sóhajtva néztem magamra.

-Már költöd is pénzt, bébi? - Nevetett.

-Lando, azt mondtad...

-Tudom, nyugi már! - Nevetett és megbökte az oldalamat mire megugrottam nevetve. - Annyi pénzem van, hogy el se tudjuk költeni életünk végéig. - Vette elő a telefonját.

Imádom ezt a ruhát amit Lando vett nekem, hogy csináltam is egy képet a napomba és több százan kedvelték. Nem sokáig voltunk a szállodába, igazából nagyjából addig míg átöltöztünk aztán el is indultunk a Hungaroringhez ahol lesz a futam. Nagyon meleg van, szinte perzsel a nap bár a kocsiban van légkondi. Lando kisegített a kocsiból majd a derekamat ölelve vezetett, én csak összevissza kapkodtam a fejemet mert így is nyüzsgés volt a kordonok mögött amiknél biztonsági örök álltak. Be is mentünk egyből egy épületbe ahol az összes pilóta ott volt és a hozzátartozóik is akik elkísérték a versenyre.

-Sziasztok! - Jött is egyből felénk Rebecca. - De csini vagy! - Mosolygott és adott két puszit.

-Szia! - Mosolyogtam rá. - Köszönöm, te is csini vagy!

-Norris! - Jött felénk nevetve valaki. A hangokat még annyira nem ismerem fel.

-Szevasz, Russel! - Fogott vele kezet Lando és átölelték egymást.

-Nocsak, a barátnőd? - Mosolygott rám. Intettem egyet mosolyogva.

-Igen. - Húzott közelebb magához.

-Hope Moreno! - Nyújtottam felé a kezem.

-George Russel! - Fogta meg a kezem és megpuszilta a kézfejemet. Eléggé meglepődtem.

-Ne puszilgasd már a csajomat. - Mondta egyből Lando.

-Ez csak udvariasság volt.. - Nevetett George. Lando szorosabban húzott magához.

-Inkább együnk valamit.. - Húzott a pult felé ahol ki volt rakva jó pár péksüti és édes sütemény is. - El kellett volna húznod a kezedet..

-Fel sem fogtam ami történt. - Néztem rá felvont szemöldökkel. - Túl reagálod, Lando..

-Ezért nem akartad, hogy a húgoddal összehozzam mert neked tetszik? - Kérdezte és egy pogácsát elvett és bele is harapott. Pislogva néztem rá.

-Mi van? - Nevettem halkan. - Hogy találhatsz ki ilyet?

-Csak.. - Sóhajtott. - Jó, túl reagáltam..

-Eléggé.. - Vettem el én is egy pogácsát. - Normális vagy? - Néztem a szemébe.

-Féltékeny lettem.. - Mondta halkabban. - Ne haragudj! - Fogta meg a kezemet és közelebb húzott magához.

-Ne csináld ezt, nekem csak te kellesz! - Néztem rá mosolyogva, megpusziltam ajkait. - Nincs okod féltékenységre és amúgy sem gondolnám, hogy Russel akarna valamit tőlem. - Forgattam meg szemeim. - Csak kedves volt, ahogy mindenki más és én tökre örülök, hogy kedvelnek a barátaid!

-Jól van, sajnálom.. - Sóhajtva tűrte el a hajamat és megcsókolt hosszasan.

-Lando, te vagy nekem az álom pasi! - Néztem a szemébe. - Egy percig sem kell aggódnod! - Mosolyogtam rá.

-Túl jó nő vagy! - Nevetve csúsztatta kezét a fenekemre és közelebb húzott magához. - És istennő vagy ebben a ruhában! - Harapott alsó ajkába.

-Szerintem ezt csak te gondolod így szóval nincs miért aggódnod, mondtam már! - Öleltem át a nyakát mosolyogva. Ismét megcsókolt.

-Lando! - Hallottam egy női hangot nem messze tőlünk. Lando oldalra nézett mosolyogva.

-Szia, anya! - Mondta és a derekamat ölelve irányított maga mellett. Kicsit izgulok.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White