Váratlan megmentő ||Lando Norris FF.|| Befejezett

XV. Fejezet - Remélem ez csak egy rossz álom..

* Hope szemszöge *

-Egyél nekem rendesen! - Mondta Lando.

-Eszek, nyugi! - Mosolyogtam rá és felszeleteltem a húst.

-Holnap elmegyünk kivizsgálásra. - Mondta miközben ő is evett.

-Jó. - Sóhajtottam.

-Hope, órákra elájultál egy kibaszott játszótéren.. - Nézett rám.

-Mondtam, hogy jó! - Nevettem halkan.

-Több lelkesedéssel! - Mosolygott.

-Jó! - Vigyorogtam rá. - Így jó lesz? - Mosolyogtam szélesen.

-Jobb! - Nevetett. - Aggódom érted..

-Nem kell aggódnod.. - Vontam vállat.

-Hope, elájultál órákra.. - Mondta halkan.

-Nem ettem és nem ittam a napokban, talán ezért.. - Ittam a kólámba. - Most már jobban érzem magam!

-Bébi, figyelj oda jobban magadra! - Mondta sóhajtva. - Így is van elég bajod az áramütéses dolog óta..

-Tudom csak.. - Sóhajtottam. - Most ki fogsz akadni, hogy már megint ez a téma de én nem tudok azon túl lépni, hogy Luisinha bent volt nálad.. - Néztem rá. - Ez teljesen más, minthogy én Charlieval dolgoztam együtt.. - Mondtam halkan. - Te az exeddel nevetgéltél, akivel lefeküdtél és akibe szerelmes voltál. - Nyeltem nagyot. - Nem érzem biztonságban magam, félek attól, hogy elhagysz...

-Hope.. - Fogta meg a kezemet. - Nem foglak elhagyni mert téged szeretlek! - Nézett a szemembe. - A legnagyobb biztonságban vagy mellettem, azt szeretném, ha te lennél a feleségem és gyerekeim anyja is! - Nevetett halkan. - Szeretlek, bébi!

-Jól van. - Mosolyogtam rá halványan. - Én is szeretlek! - Néztem a szemébe. Ettől még nem érzem magam biztonságban. - De nem szeretném, ha találkoznál mégegyszer Luisinhaval.. - Mondtam halkan.

-Most sem én hívtam őt a kórházba, igazán elhihetnéd.. - Forgatta meg szemeit. - Nem érdekel engem már Lui..

-Akkor ne becézgesd.. - Húztam el a kezemet a kezétől.

-Megint kezdődik.. - Nevetett halkan. - Nem hiszem el.. - Itta meg a kóláját. - Nem adtam rá okot, hogy féltékeny legyél! - Nézett rám.

-De, amikor a kutyánk az exed ölében volt és te kuncogtál vele. - Nevettem. - Én voltam ott veled mindennap, haza sem mentem szinte.. - Néztem a szemébe. - Ott gubbasztottam melletted erre te a kis Luival nevetgélsz még haza megyek.. - Nevettem halkan.

-Unom ezt a témát, nem csaltalak meg szóval felejtsd már el, hogy meglátogatott mint barát.. - Nézett rám. Barát.

-Értem.. - Néztem rá. - Az én exeim nem a barátaim szóval.. - Tűrtem el a hajamat.

-Akkor neked is legyenek fiú barátaid, nem leszek féltékeny.. - Sóhajtott.

-Most arra megy ki a játék, hogy Luisinhaval barátkozhass? - Kérdeztem halkan. Lesütötte szemeit. - Lando, válaszolj..