VIII. Fejezet - Tied a pálya, Hope!

539 55 5
                                    

Hihetetlenül boldog vagyok és mindjárt elhagyja a testemet a lelkem de nem merem ezt kimutatni mert szerintem így is baromi féltékeny Lando, Charlieval megbeszéltünk egy időpontot amikor eltudok menni a stúdiójába.

-Na, mondtam én, hogy felfedeznek! - Mosolygott Lando és átölelt hátulról.

-Igen! - Mosolyogva mosogattam el a poharakat amiket használtunk ma.

-Nem vagyok ám féltékeny! - Mondta és megpuszilta az arcomat.

-Reméltem. - Nevettem halkan. - Mert nincs rá okod! - Öleltem át a nyakát ahogy felé fordultam.

-Tudom, bébi! - Mosolyogva csókolt meg.

***

Katy Perry - Dark horse számát dúdoltam halkan és sétáltattam Princesst, kivettem a zsebemből a telefonomat amikor rezgett. Jess.

-Szia, húgi! - Vettem fel a telefont.

-Na helló, te kis pop sztár! - Nevetett. - Láttuk a videót Georgeal! - Mondta.

-Ti még mindig együtt? - Nevettem csipkelődve.

-Igen, akár milyen hihetetlen is. - Nevetett halkan. - De titokban tartjuk meg amúgy sem annyira komoly, inkább csak alkalmi na de engem az érdekel, hogy mikor mehetek koncertedre! - Nevetett.

-Hát, most Charlie Puth volt nálunk reggel és tök jól alakult a dolog! - Mosolyogtam.

-Charlie Puth?! - Kérdezte. - Szeretnék hozzátok költözni! - Nevetett.

-Igen csak félek, hogy Lando robbanni fog egyszer csak.. - Sóhajtottam és felszedtem a kutya kakit a zacsival majd a kukába dobtam.

-Még mindig féltékenykedik? - Sóhajtott.

-Egy kicsit de megígérte, hogy nem lesz az. - Mondtam. - De ez nála nem jelent semmit..

-Csak nem lesz féltékeny. - Sóhajtott. - Amúgy jól vagy?

-Igen, volt egy kis incidens de járni fogok vizsgálatokra és rendben lesz mindig minden! - Sóhajtottam én is.

-Jól van, beszélünk majd még! - Mondta.

-Oké, puszi!

Nyomtam ki majd eltettem a telefonomat, visszafordultam és haza felé sétáltunk Princessel. Remélem Lando tényleg nem lesz féltékeny. Ahogy befordultam az utcába láttam a piros Ferrarit a házunk előtt, azt nem tudom, hogy Carlos vagy Charles-e.

-Szia, bébike! - Mosolyogtam ahogy Leo szaladt Princesshez ahogy bementem a kapun. Charles.

-Szia, édes! - Mondta Lando ahogy kijöttek a teraszra. - Charles azért jött, hogy megvívjon minket a Leclerc birtokra egy ma esti jótékonysági bulira! - Mosolygott.

-Szia! - Adott két puszit Charles. - Igen, szívesen látnánk titeket!

-Jó, persze! - Mosolyogtam rá. - Ez szuper lenne!

-Akkor én megyek is, még segítek készülni a családnak! - Mondta. - Addig gondoltam itt hagyom nektek Leot, ha nem gond!

-Dehogy! - Mosolyogva vettem fel Leot. - Vigyázunk rá addig! - Ölelgettem meg. - De Alexa?

-Franciaországban van egy bemutatón! - Mondta. - Csak holnap találkozunk este.

-Ja, jól van! - Mosolyogtam rá, intettünk neki majd elment.

-Na gyere, kicsi lányom! - Vette fel Lando Princesst. - Ne aggódj, te vagy a kis lányunk! - Nevetve hozta oda hozzám. Leo és Princess összeérintették az orrukat.

-Kis édesek! - Mosolyogtam.

-Igen, na menjünk készülődni mi is! - Ment be, bementem utána mosolyogva.

***

Ámulva néztem a Leclerc birtokot, hatalmas volt és gyönyörű. Lando öltönyben volt én pedig egy hosszú, lila színű selyem ruhát vettem fel. Egy csomó mindenkinek bemutatott Lando, én alig jegyeztem meg valakit mert rengeteg ember volt itt. Az egyik legelső asztalnál ültünk, volt egy emelvény amin egy zongora volt ahova Charles felsétált. Leült és egy kis szünet után elkezdett zongorázni. Nagyon tehetséges és mindenki tisztelettel hallgatta őt, még a gyerekek is. Lando rám mosolygott és kezét a combomra tette ahogy mellettem ült. Princess a fejecskéjét a lábamra tette és lehunyta szemeit, Leo a szembe lévő asztalnál volt Arthurnál, Charles öccsénél.

-Köszönöm! - Mondta Charles a mikrofonba miután fel állt a zonogától. - Engedjék meg, hogy ma este még valaki ide a színpadra álljon! - Mondta, Lando megszorította kissé a combomat mire felnéztem. Charles rám mosolygott. - Lando barátnője, Hope csodásan énekel és megtisztelne bennünket, ha ma este elénekelne itt valamit. - Mondta.

-Menj, menj csak! - Mondta Lando.

-Ez a te műved? - Néztem rá és a táskámat az ölébe tettem. Ő csak rám vigyorgott. - Ezért még számolunk! - Nevettem halkan és fel álltam. Charles lelépett a lépcsőről és felsegített rajta.

-Mit szeretnél énekelni? - Nézett rám.

-Nem tudom, mit illik.. - Nevettem halkan. Teljesen lámpa lázas voltam.

-Csak mondj egy zenét amit szeretsz. - Mondta Charles és a a telefonját feldugta az erősítőre. - Tök mindegy!

-Ariana Grandetól az Into you. - Mondtam neki, keresett egy alapot.

-Tied a pálya, Hope! - Mondta ahogy elindította.

-Oké..

Suttogtam magamnak halkan, nagyot nyelve mentem a mikrofonhoz. Csak ne kapjak megint szívrohamot. Kifújtam magam majd elkezdtem énekelni, kicsit halk voltam így fentebb emeltem a hangomat. Kivettem a mikrofont az állványból és úgy énekeltem, Landot néztem mert ő megnyugtatott. Büszkén mosolygott rám. Az utolsó refrénnél már magabiztos voltam és hajlítottam a hangomat.

-Im sooo into youuu! - Nyújtottam meg majd leengedtem a kezeimet, mindenki tapsolt és ujjongott. Elmosolyodtam boldogan. Lando fel állt és oda jött hozzám, lesegített a lépcsőn. A mellkasom fogtam.

-Rosszul vagy? - Hajolt oda hozzám egyből.

-Nem, csak most énekeltem nagyjából száz ember előtt először. - Nevetve néztem rá. - Jól vagyok, ne aggódj! - Mosolyogtam.

-Ügyes voltál, szerelmem. - Puszilta meg ajkaim.

-Köszönöm! - Mosolyogtam és leültem, meg is ittam a pezsgőmet. Ez hatalmas élmény volt számomra.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White

Váratlan megmentő ||Lando Norris FF.|| BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora