Váratlan megmentő || Lando Norris FF. || BEFEJEZETT

III. Fejezet - Gratulálok még egyszer...

-Helló! - Bökte ki a húgom mikor a kapun bementünk.

-Beszorultam egy liftbe, Lando mentett meg. - Mosolyogtam rá. - Röviden és tömören! - Nevettem.

-Így volt. - Mosolygott Lando is.

-Igazi vagy? - Fogta meg Lando vállát a húgom nevetve. - Jézusom, Hope!

-Igent, tudom hihetetlen. - Nevettem.

-Hope! - Hallottam anya hangját. - Milyen volt a futam, édesem? - Kérdezte majd ahogy kifordult a kis folyosóra a szúnyoghálós ajtón keresztül meglátta Landot és megállt. - Hope! - Mondta anya.

-Igen, anya! - Nevettem.

-Juan! - Kiabált anya apának.

-Mi van már? - Kérdezte apa a nappali felől.

-Jó napot! - Mondta Lando amikor kinyitottam az ajtót és bement.

-Ki ez a palimadár? - Kérdezte apa még a nappaliból de mikor kiért és meglátta Landot megtorpant. - Oh.. - Mondta halkan. - Azt hittem valami tökkel ütött.. - Nevetett kellemetlenül, én a homlokomat fogtam mert ciki volt.

-Üdv, Lando Norris! - Nyújtotta a kezét.

-Juan Moreno és gratulálok az első helyezésért! - Mondta apa és belecsapva a tenyerébe szorosan kezet fogott vele. - A feleségem pedig Emily.

-Jó napot! - Fogott anyával is kezet Lando.

-Hát de hogy találkoztatok össze? - Nézett rám anya meglepődve.

-Beszorult egy liftbe a mázlista.. - Nevetett Jess.

-Igen, ahol szauna volt negyed óráig de aztán Lando meghallott és addig nem hagyott magamra míg ki nem szedtek onnan! - Mosolyogtam.

-Oh, kis lányom veled mindig van valami! - Nevetett anya.

-De most legalább jól sült el a vége! - Mosolyogtam. - Kérsz vizet vagy valamit? - Néztem Landora.

-Igen, köszönöm! - Mosolygott rám.

-Már hozom is, ti csak maradjatok! - Mondta anya és a konyhába sietett.

-Felmegyek átöltözni. - Néztem a családomra. - Addig légyszi ne cincáljátok szét. - Nevettem halkan.

-Megleszek, menj csak nyugodtan! - Nevetett Lando és bement apa után a nappaliba. Jess elkapta a karomat mielőtt felmehettem volna.

-Had menjek veletek akárhova is mentek! - Nevetett.

-Jess, két személyes a kocsi. - Nevettem én is. - Most nem tudsz velünk jönni!

-Ne már, akkor menjünk anyáék kocsijával.. - Sóhajtott. - Muszáj veletek mennem!

-Neked iskola van holnap szóval nem mész sehova. - Mondta anya.

-Na látod, nyugi majd legközelebb!

Mondtam majd felmentem a szobámba, Jess puffogva ment a sajátjába és becsapta az ajtót. Én bementem a szobámba és kinyitva a szekrényemet körbe néztem a ruhatáramon, fogalmam sincs mit vegyek fel. Azt sem tudom hova megyünk. Nem akarok túlságosan kiöltözni sem de alul öltözni sem szóval szerintem egy fehér farmert veszek fel és egy spagetti pántos lila pólót ami nem túl kivágott de azért van egy kis dekoltázsa. Mivel vezetni fogom AZ autót ami két másodperc alatt van százon így maradok a tornacipőnél. Gyorsan átöltöztem és megfésülködtem, megigazítottam a sminkem és fújtam egy keveset a parfümömből a csuklómra majd összedörzsöltem a másikkal. Átpakoltam egy másik kis táskába pár dolgot ami kellhet az este folyamán majd megnéztem magam a tükörben, elégedett voltam a kinézetemmel szóval kimentem a szobámból és lekocogtam a lépcsőn.