Váratlan megmentő ||Lando Norris FF.|| Befejezett

I. Fejezet - Valaki elátkozott.. ( Évad nyitó )

* Lando szemszöge *

-Zak! - Kiabáltam és felé mentem miközben levettem magamról a kezes lábast. Zak rám nézett. - Hogy kérhetted meg ilyenre a barátnőmet? - Kiabáltam.

-Nyugodj már meg Lando.. - Mondta Zak. Síri csend volt az irányító teremben.

-Hogy.. - Nevetve túrtam a hajamba. - Hogy volt ehhez bátorságod? - Néztem rá.

-Sajnálom, hogy csak második lettél.. - Mondta. Az asztalra csaptam.

-Leszarom hanyadik lettem de ismerem Hopet és most, ha sírva találom őt meg biztosan behúzok neked egyet szóval imádkozz.. - Rúgtam fel egy széket és elindultam megkeresni a szerelmemet.

-Lando! - Intett nekem Rebecca a folyosón. Nem volt vele Hope.

-Hol van Hope? - Kérdeztem egyből, Rebeccanal volt Princess akit átvettem tőle.

-A női mosdóban Alexandraval.. - Sóhajtott.

-Sírt? - Kérdeztem halkabban. Rebecca csak beszívta ajkait. - Hope, bébi! - Mondtam egyből ahogy kijött a mosdóból. Megtorpant.

-Lando.. - Mondta halkan. Rebecca és Alexandra kettesben hagytak minket a folyosón.

-Semmi baj! - Húztam magamhoz és átöleltem őt, félig közöttünk volt Princess. - Semmi baj nincsen! - Pusziltam meg a feje búbját.

-Borzalmasan érzem magam.. - Motyogta a mellkasomba.

-Ne érezd magad borzalmasan! - Sóhajtottam és a hátát simogattam. - Menjünk haza..

-De Lando.. - Nézett fel rá.

-Nincs de! - Csókoltam meg. - Haza megyünk és bekuckózunk, filmet nézünk meg ilyenek. - Mosolyogtam. - Oké? - Néztem a szemébe.

-Oké. - Mosolyodott el halványan. - De akkor nem haragszol rám? - Sóhajtott.

-Sosem haragudnék rád és nem is fogok! - Tűrtem el a haját. - Na itt a kis lányunk. - Adtam át Neki Princesst. - Összeszedem a cuccaim és húzunk, gyere.. - Pusziltam meg a homlokát.

* Hope szemszöge *

Sóhajtva mentem Lando után de nem az öltözők felé mentünk. Felment a lépcsőn az irányítóba.

-Lando. - Szóltam és mentem utána.

-Még valami.. - Mondta. Tudtam mire készül.

-Lando Norris! - Emeltem fel a hangomat. - Menjünk haza, most. - Mondtam erélyesen. Mindenki csendben volt, Lando csak állt Zak Brownal szemben.

-Na? - Kérdezte Zak, Lando megindult felé és Zak hátrált. Úgy tűnt tart a pasimtól.

-Többet ne szólj a barátnőmhöz. - Mondta Lando. - Hagytam volna győzni Piastrit de had döntsem már el, hogy melyik körben. - Túrt a hajába. Nem mondott neki semmit Zak.

-Lando, menjünk. - Mondtam újra, megfordult és átölelve a vállamat lementünk a lépcsőn.

***

-Nem kellett volna beszélnem a rádióba neked.. - Mondtam zuhanyzás közben. Lando sóhajtva nevetett egyet.

-Még mindig ezen rágódsz, szerelmem? - Tűrte el vizes hajamat a füleim mögé. - Hope, ez így volt megírva.. Nem nyerhettem.. - Nézett a szemembe.

-De nem értem miért.. - Mondtam halkan.

-Tudod néha megvannak írva dolgok.. - Sóhajtott. - Nem hiába íratnak alá titok tartási szerződést. - Nézett rám. - Egyes futamok megvannak rendezve.. - Vont vállat. - Hogy ne unják meg az emberek.. - Sóhajtott.