V. Fejezet - Ne foglalkozz vele..

937 69 4
                                    

Este 7 óra van még csak, Lando megadta a számát így iMessage-ben beszélünk amikor van egy kis szabad időm.

-Hope Moreno? - Jött a nővérpulthoz egy lány, felnéztem a laptopból. Luisinha Oliveira.

-Igen. - Néztem rá. - Segíthetek?

-Beszélhetnénk egy-két mondatot? - Kérdezte.

-Persze. - Álltam fel és a csipogómat a zsebembe téve behívtam őt a kis raktár helyiségbe. - Hallgatlak.. - Mondtam. Egy kicsit ideges vagyok.

-Csak azt szeretném mondani, hogy szép és jó ami veled történik csak, hogy én és Lando hivatalosan nem szakítottunk szóval.. - Nézett rám.

-És ezt miért nem Landoval beszéled meg? - Nevettem halkan.

-Csak tudni akartam, hogy most akkor így mi van veletek.. - Nevetett.

-Honnan tudod ki vagyok és hol dolgozom? - Néztem Luisinhara kíváncsian.

-Rebecca mondta el a neved, a többit már kiderítettem. - Vont vállat.

-Nem igazán értem mi közünk van egymáshoz egyébként én úgy tudom szakítottatok már tavaly..

-Beszélj Landoval.. - Mondta sóhajtva. - Nem szeretném, ha megsérülnél lelkileg..

-Van köztetek még valami? - Vontam fel kissé a szemöldökömet.

-Ezt inkább Landoval beszéld meg. - Mondta halvány mosollyal.

-Meg is fogom majd de most mennem kell.. - Néztem a csipogómra ahogy villogott és sípolt. Kinyitottam a raktár ajtaját és kimentünk rajta. - Szia.. - Mondtam, ő csak intett egyet. Azért erről tényleg megkérdezem Landot.

***

Lando nem viccelt és tényleg értem jött hajnal kettőre, össze is készültem miután átöltöztem majd kimentem a parkolóba és a kocsi felé mentem. Beültem mellé.

-Szia! - Mondta mosolyogva és oda hajolt hozzám megcsókolt. Viszonoztam.

-Szia! - Mosolyogtam rá halványan és becsatoltam magam.

-Milyen volt a műszak? - Kérdezte. - Elfáradtál? - Közben beindította a kocsit.

-Igen. - Mondtam a kezeimet nézve.

-Minden rendben? - Pillantott rám.

-Ma volt egy látogatom a kórházban.. - Nevettem halkan.

-Kicsoda? - Nézett engem a piros lámpánál, felé fordítottam a fejemet sóhajtva.

-Luisinha. - Mondtam halkan.

-Ez remek.. - Indult el amikor zöld lett a lámpa. - Mi a szart traktált beléd? Hogy kavarunk és csak szórakozom veled? - Nevetett. Nekem ez ennyire nem vicces.

-Lényegében.. - Mondtam halkan.

-Hope.. - Nevetett. - Szerinted, ha csak szórakoznék felkeltem volna hajnal fél kettőkor, hogy érted jöjjek? - Kérdezte. - Hm? - Pillantott rám ismét.

-De nem értem akkor minek jött be.. - Sóhajtva néztem rá. - Azt mondta nem szakítottatok hivatalosan..

-Miért, hogy kellett volna? - Nevetve dobolt a kormányon ujjával a következő piros lámpánál. - Szakítottam vele és kész, már majdnem másfél éve és ezt itt szeretném lezárni. - Nézett a szemembe. - Ha továbbra sem áll le akkor leállítom. - Hajolt hozzám közelebb. - Adj egy csókot és nyugodj meg! - Mosolygott. Elmosolyodtam halványan és megcsókoltam őt.

Váratlan megmentő ||Lando Norris FF.|| BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora