Éjjelek és Nappalok (Pogány Induló ff.)

21. rész

/Darabokban/

Újabb hetek teltek el az életemben, de semmi érdekes nem volt bennük. Szétszórva érzem magam napok óta, amin semmi nem segít. Érzem, hogy egyre jobban csúszok szét. John elutazott pár hétre, így egyedül maradtam. Nem viccelek, tényleg egyedül. Marci sem ér rá a fellépések miatt, bár telefonon attól még beszélünk, de mégsem ugyan az. Nem alszik velem, nincs mellettem ezekben a nehéz napokban, és emiatt is érzem magam teljesen elveszettnek.

Lassan már 2 hete egyáltalán nem láttam Őt. Kezdek beleroskadni ebbe a helyzetbe, tudván hogy mostanában nem is fogom látni. Millió fellépése van még hátra, illetve az új albumon dolgozik. Nagyjából kb semmi ideje rám, ami picit rosszul esik. Még ha csak fél órára is de láthatnám, nem érezném ennyire rosszul magam.
Magányomban úgy döntöttem felhívom így délután 4-kor.

-Szia, mi a helyzet? -szóltam bele ahogy felvette.
-Semmi, dolgozom, most nem nagyon érek rá beszélni. Majd holnap felhívlak.
-Ohh, hàt rendben.
-Ne haragudj. Szia. -majd letette.
Annyira fájt a szívem ettől, hogy inkább lefeküdtem aludni. Minden függönyt és fényforrást elzártam, véletlenül se jöjjön be egy minimális fény se. Mostanában nem is teszem ki a lábam a lakásból, max ha boltba megyek vagy ha nagyon muszáj. Egyszerűen nem visz rá a lélek hogy kimenjek. Biankával se találkoztam hetek óta. Marci nélkül elveszettnek érzem magam. Mély gondolataim közt elnyomott az álom.

Valamikor hajnali 3 körül lehetett az idő amikor felkeltem. A telefonom képernyőjére pillantva 3:17 volt, szóval jól gondoltam. Marcitól volt pár elég érdekes üzenetem, amit először nem is fogtam fel.
kistetu_: ne haragudj amiert elhanyagoltalak mostanaban. de abszolut semmire nincs idom es kedvem se. szarul erzem magam de ez van
kistetu_: remelem nem fogsz haragudni ram, de igy semmi ertelme ennek az egesznek. es nehogy azt hidd a te hibad, mert nem, hanem az enyem. sajnalom, de nincs idom. vigyazz magadra❤️

Ahogy ezeket olvastam, mintha egy kést éreztem volna egyenesen a szívembe szúrva. Szóval ennek itt vége. Úgy éreztem most vesztettem el mindenemet, ami még egyben tartott. Annyira megszerettem őt és a szívemhez nőtt, hogy nehéz lesz elengedni. Most még az lesz. Idővel már megszokom az érzést, hogy nincs mellettem, de hiányozni fog. Életemben először lettem szerelmes, és tiszta szívemből minden apró porcikámmal szerettem valakit. Az a valaki csak a mosolyával már boldoggá tudott tenni. Fáj, hogy ez így történt, mert kötődtem hozzá, nagyon is.

Könnyes szemekkel visszafeküdtem a párnámra, ami már kényelmetlen volt. Az Ő illatát éreztem mindenhol a szobában. Ti éreztetek már úgy, hogy valami rendesen fájt a lelketeknek? Na, nekem most ez ugyan úgy fájt. Minden egyes szívdobbanásom fájdalmat okozott, a könnyeimet hagytam szabad utakon járni. Fájdalom vonult át az egész testemen. Azt vártam hogy elaludjak végre és ne kelljen ezt éreznem. Mélységesen szomorúnak éreztem magam.

/Délután 13:44/
Szokásos unalmas hétköznapok egyedül. A napom fénypontja már csak az volt, hogy találtam a kedvenc piámból a boltban, amit kurva régen ittam, azóta nem igazán láttam a boltok polcain. Be is raktam a kosárba belőle hármat. Biztos ami biztos. Reggel felhívtam Biankát, nem e jön át este iszogatni, amire persze igennel válaszolt, még hoz magával pár csajszit is. Ideje megismernem új embereket, hogy ne érezzem ennyire egyedül magam. A történtek még mindig bennem vannak, bennem is lesznek egy darabig, de felejteni valahogy kell. Így bevásároltam töménytelen mennyiségű piát és hazának vettem az irányt. Tipikus nyári hőség uralkodott az utcákon, közel 34 fok lehetett. A fű néhol már száraz foltokban pompázott, néhány virág is elszáradt. Azonosulni tudna velük a lelkem jelen pillanatban. Lassan sétáltam haza a gondolataimmal, amikor egy autó lelassított mellettem.
-Szia csajszi, elviszlek ha gondolod. Geci meleg van.-állt le mellém a napszemüveges srác. Rasztái enyhén az arcába lógtak, póló nélkül volt.
-Nem lakok messze, de köszi. -átsétáltam a másik oldalra majd beültem mellé.
-Na mesélj, mi van veled? Mostanában nem tudok rólad semmit.
-Én sem tudom mi van velem. Szarul vagyok baszki.
-Na mi a szar van? -kérdezte.
-Marci nem mondott semmit?
-Mit kellett volna? Terhes vagy? -nevetett.
-Szakított velem.
-Mivan? -fékezett le hirtelen.
-Üzenetben. Éjjel olvastam el mert aludtam. De azt hittem elmondta.
-Mi a fasz. Baszod, sajnálom. Nem tudtam róla, de kap egy fejmosást a kisgyerek.
-Nem kell Andris, hagyd. Nem ér annyit az egész. Nincs ideje rám és kész. -mondtam halkan.
-Nincs ideje rád? Mi a fasz. Hiszed nem csinál semmit. Az albumon kéne melóznunk de telibe szarja. 3 fellépést mondott le a héten. -mesélte.
-Ezekről nem tudtam. Nekem azt mondta nincs ideje velem foglalkozni mert dolgozik. Tegnap felhívtam, akkor is azt mondta dolgozik.
-Akkor hazudott. Sajnálom baszki.
Közben már a háztömb parkolójában voltunk. Ahogy kiszálltam, ő is így tett. Bevallom, nem esne rosszul a társasága.

-Tudod, gecire egyedül vagyok, szétesve érzem magam és erre jön ez. Nagyon nem vagyok jól, Andris. -meséltem a kanapén ülve. Éreztem hogy a könnyeim már szabadulnának, de muszáj volt visszatartanom. Míg végül meg nem adtam magam.
-Miért pont velem kell ezt csinálni? -zokogtam.
-Nyugi. Minden rendben lesz. -ölelt meg.
-Hogy lenne rendben? Életemben először szeretek meg valakit és ezt csinálja velem.
-Tudom nem könnyű. De próbálj túllépni rajta. Én itt vagyok, bár tudom nem volt valami fényes a kapcsoltunk mindig, de igyekszem jóvá tenni.
-Mégis te vagy itt most.
-Ja, próbálom helyrehozni azt amit ez a fasz elbaszott. Szeretem meg minden, de néha el tudnám picsázni. Kurvára haragszom rá most.
-Neked nem kell, nem téged tett tönkre. Amúgy Bianka lassan átjön, meg hoz pár csajt, tudsz válogatni ha itt maradsz. -böktem meg a vállát.
-Hagyj a csajokkal. Fasznak sincs most kedve hozzájuk. -döntötte hátra a fejét.
-Én is az vagyok. Mégis itt vagy.
-De az más. Veled szívesebben vagyok.

Estefelé Biankáék is ide értek, majd megkezdtünk egy üveg Captain Morgant. Vészesen fogyott a nedű, ezért sorra bontottuk meg a többi piát is. Már hulla részegek voltunk éjfél előtt. Ez hiányzott nekem, a jó bebaszás. Tök aranyosak voltak a többiek is, Virág különösen. Laura picit zárkózott volt az elején de ahogy fogyott a pia úgy nyílt is meg. Andris is elég rendesen vedelt. Az, hogy mik történtek aznap este, rejtély, ugyanis hatalmas képszakadásom lett.