Cselezd ki a szerelmet! • Lamine Yamal ff. [BEFEJEZETT]

31. fejezet

A lányok lassan megérkeztek. Emma, Juli, és Berta mind vidáman léptek be a nappaliba, tele energiával, ahogy mindig. Már várták a közös készülődést, és ahogy beléptek, rögtön le is pakolták a táskáikat.

– Na, készen állsz a nagy estére? – kérdezte Emma nevetve, miközben átölelt.

– Még titeket vártalak – feleltem, és elvigyorodtam. – Nem akartam nélkületek elkezdeni.

Juli a kanapéra huppant, mintha máris otthon érezné magát. 

– Helyes! Nélkülünk úgysem lenne ugyanaz a hangulat.

Ahogy mindannyian a szobámba vonultunk, Emma rögtön elővette a sminkkészletét, és nekilátott az arcom kisminkelésének. Közben Berta a hajamat kezdte el rendezgetni, Juli pedig zenét kapcsolt. A szoba tele volt nevetéssel és beszélgetéssel, miközben mindannyian izgatottan készültünk az esti bulira.

– Na, Juli, mi újság Gavival? – kérdeztem hirtelen, ahogy lehuppantam a sminkasztalom elé. 

Tudtam, hogy Juli nem fogja megúszni a faggatást ma este.

Juli elvörösödött, ahogy sejtettem. 

– Semmi különös... tudod, találkozgatunk, de semmi komoly.

– Találkozgatunk, mi? – nevetett fel Berta. – Ez csak egy szép szó arra, hogy randiztok.

– Nem randizunk! – tiltakozott Juli, de mindhárman nevetni kezdtünk. – Oké, néha együtt lógunk, de tényleg nem nagy ügy.

– Aha, persze – szúrtam közbe vigyorogva. – Mindenki tudja, hogy ti már hivatalosan is együtt vagytok. Csak még te nem vallottad be magadnak.

Juli csak mosolygott, de láttam rajta, hogy nem tudja leplezni a boldogságát.

– És te, Ana? – váltott hirtelen Berta, miközben leült az ágyra. – Tudod már, hogy mit kapsz Lamine-tól? Azt hallottam, hogy ma reggel sem árulta el a fiúknak a tervét.

Felnevettem. 

– Nem tudok semmit. Lamine folyton csak annyit mondott, hogy meglepetés. Még akkor sem mondott semmit, amikor konkrétan rákérdeztem!

– Biztos valami nagy dobás lesz – jegyezte meg Emma, miközben a hajamat fésülte. – Lamine nem olyan srác, aki a véletlenre bízza a dolgokat.

– Igen, biztosan – tettem hozzá elgondolkodva. – De őszintén, fogalmam sincs, mire számítsak. Nem akarok túl sokat várni, hogy ne csalódjak.

– Tuti, hogy le fog nyűgözni – mondta Berta magabiztosan. – Lamine elég figyelmes srác.

Mire észbe kaptam, már majdnem készen voltunk. Végül egy fehér topot és egy farmer sortot választottam az esti bulira. Ahogy a tükörbe néztem, elégedetten mosolyogtam. A barátaimmal töltött idő mindig feldobott, és tudtam, hogy az este tökéletes lesz.

Miután készen lettünk mindannyian, taxit hívtunk, hogy eljussunk a Moogba. Lementünk elköszönni a szüleimtől, akik épp a nappaliban ültek. Apa egy mosollyal figyelte, ahogy összegyűlünk az ajtó előtt.

– Jó bulizást, lányok! – mondta anya kedvesen. – De ne maradjatok túl sokáig!

– Rendben, anya! – válaszoltam nevetve, miközben megöleltem őt és apát is.

Amint beültünk a taxiba, a beszélgetés azonnal beindult. Emma mellettem ült, és izgatottan mesélt arról, hogy mennyire várja már a koncertet, hiszen a Moog az egyik legjobb hely a városban. Berta elöl ült és Juli pedig hátul mellettünk, nevetve pletykáltak.