11.rész

2.4K 166 1
                                    

Louis Tomlinson

Ami az előbb történt az teljesen lesokkolt. Ahogy Hazza csókol az teljesen lélegzetelállító.

Ránéztem Eleanorra aki mosolyogva nézte a jelenetet.

-Nyugodtan menj haza Tommo, majd hétfőn találkozunk.-

Leszáltam Harry karjaiból és megöleltem Elt.
Hazafelé gyorsan vezettem, nem szóltunk egymáshoz. Mikor hazaértünk leguggoltam Rexhez és megpaskoltam. Hirtelen két kezet éreztem meg a derekamon és közelebb hajolt fülemhez, igy ágyéka megérintette fenekemet, amitől kirázott a hideg.

-Azt hitted ennyivel megúszod?- suttogta szexisen a fülembe.

Megfogtam a kezét és a hálószobám felé vezettem. Becsugta az ajtót és lefektetett az ágyra. Beült lábaim közé és homlokát az enyémnek döntötte.

-Annyira hiányoztál, szerelmem, azt hittem örökre elveszítelek.- mondta.

Éppen válaszoltam volna, amikor félbeszakitott.

-Annyira sajnálom Loui, én soha nem akartam olyan csúnyán viselkedni veled, olyan barom voltam. És mikor elhagytalak nem gondoltam bele abba, hogy mit veszítek. Miután kikerültél az árvaházból azután nem szóltam senkihez sem, beköltöztem a te volt szobádba és minden nap egyfolytába sírtam. Nem akartam elhinni, hogy soha többe nem láthatlak. A nevelők annyira megsajnáltak, hogy 18 éves koromba elengedtek. Én elindultam a keresésedre, mikor majdnem föladtam, megláttalak tég...-Folytatta volna de én megcsókoltam és hevesen csókolóztunk.

-Harry ez már a multé, én megbocsájtok neked egy feltétellel!- elmosolyodott és bólintott hogy folytassam

-Ha ide költözöl!

Weird love || Larry Stylinson || BEFEJEZETTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora