Half A Heart

23. fejezet

- Megdugtad tegnap? - James vigyorogva leült Matt mellé. A teremben hangzavar uralkodott, ugyanis mindenki megpróbálta túlkiabálni a falra szerelt hangfalakból áradó zenét, melyet a suli rádió zenefelelőse szolgáltatott.

- Nem. - Matt gyorsan körülnézett, attól tartva, hogy valaki meghallja őket. - És te kiverted?

- Persze - felelte James egyszerűen. - Miközben a tőled kölcsönvett pólóban voltam és egy bekeretezett képet néztem rólad.

Matt elvörösödött.

- Csak viccelek - nevette el magát James, mire Matt megkönnyebbülten sóhajtott. - Pornót néztem közben.

Matt szemei elkerekedtek. Mindig meglepte, James milyen könnyedén tud beszélni ilyen dolgokról. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Illetve, természetes dolog volt ez, de azért az emberek mégse szoktak erről ennyire nyíltan beszélni.

- Nyugi - nevetett hangosan James. - Szóval mit csináltatok?

- Beszélgettünk, videojátékoztunk meg ilyenek - mondta Matt. - Mint régen.

- Itt már semmi sem olyan, mint régen. - James arca egy pillanatra elkomorodott. – És smároltatok? - Hirtelen széles vigyor jelent meg az arcán.

- Nem.

- Nem? Ez így nem jó. Meg kellett volna csókolnia, majd leszopnia és végül... - Matt befogta James száját, aki nevetve elhúzódott, hogy folytathassa mondandóját. - Amúgy merre van?

- Ki?

- Ki? Hát Dylan, te butus!

Matt-nek is feltűnt, hogy Dylan nincs a teremben. Nem is olyan rég még azt mondta volna, hogy Nicole-lal van. De többé nem volt már olyan, hogy Nicole-lal.

- Tristan. - James megbökte a tollával az éppen helyet foglaló fiút. - Nem láttad Dylant?

- Dehogynem - mondta kérdőn felvonva szemöldökét. - Nicole-lal beszélget.

James és Matt ajka szétnyílt a döbbenettől. Mindenféle válasz megfordult a fejükben, csak ez nem. Olyan biztosan voltak már abban, hogy Matt-nek végül nyert ügye van, hogy eszükbe se jutott, hogy mi van, ha Dylan esetleg meggondolja magát.

James-nek sikerült először összeszednie magát. - Nem tudod véletlenül, hogy miről beszélgettek?

- Nem - rázta meg a fejét Tristan. – Csak annyit tudok, hogy Nicole akart beszélgetni vele. Tegnap is felhívta, nemsokkal miután elmentetek a Neptunból.

- Nicole szereti Dylant - mondta Matt, mereven bámulva az elöl ülő Logant. Ő maga sem tudta, hogy miért őt nézi, egyszerűen csak nem volt képes elfordítani tekintetét. - Dylan pedig...

- Még mindig szereti Nicole-t - fejezte be a mondatot James.

Tudta, hogy most olyan tervvel kell előállnia, mellyel szétválaszthatja egymástól Dylant és Nicole-t. Még akkor is, ha ez nem szép dolog, és csak összetöri vele a lány szívét. De így nem törik össze? Úgy nem törik össze Nicole szíve, hogy úgy van együtt Dylan-nel, hogy a fiú közben mást szeret? Az ő szíve is ekként haldoklik Matt mellett.

Titkon örült a gondolatnak, hogy Dylan és Nicole ismét együtt van. De tudta, hogy ezt az örömöt nem hagyhatja felszínre törni, mert azzal csak fájdalmat okoz magának. Megpróbált Lilyre és a szombati találkozásra gondolni, de ez sem segített. A gondolatai csak kavarogtak, és úgy érezte, szétrobban a feje. És ezt az érzést még hőemelkedése is tetőzte.