,,Szerinted én szívesen vagyok itt?”-kérdezte Vincent a mögötte álló, barna hajú férfitól. Scott, akinek a szája már nyitva volt, hogy visszavágjon, végül egy morgással becsukta. Vincent hálás volt a csöndért. Megfogta a mobilját, majd mégiscsak visszatette a zsebébe és körülnézett, hátha látja Mike-ot.
Az utakon sok ember nyüzsgött, fekete ruhás, igyekvő emberek keltek át az utakon és ültek az autókban. A hatalmas épületek szürkén tornyosultak a szintén szürkéskék ég felé. Túl sok a szar érzésekből egy napra... Vincent képzeletben lelőtte a mögötte álló embert. Lelki szemei előtt látta, ahogyan szenvedve terül el a földön, és ez egy kicsit javított a kedvén.
,,Hol van már Mike?”-kérdezte Scott türelmetlenül.
,,Fogalmam sincs. Miért nem hívod fel, ha ennyire aggódsz érte?”-válaszolt Vincent röviden.
,,Ha ez egy újabb telós vicc akart lenni, akkor kérlek se-’’ Vincent nem hallotta, hogy Scott mit mondott, mert Mike egy ,,Mizu?”-felkiáltással végre megérkezett. Fején piros sapka volt, khaki színű rövidnadrággal, valamint egy zöld pólóval. Szemeit egy sötétített napszemüveg takarta el.
,,Mike, mi a francot viselsz?”-kérdezte Vincent miután végigmérte Mike-ot egy grimasszal az arcán.
,,Te beszélsz, Mr. Tehénbőr?”-kérdezett vissza Mike Vincent bőrdzsekijére mutatva. Vincent megvonta a vállát. Úgy gondolta, hogy mindketten stílusosak. Ó, igen.
,,Szóval. Áruld már el, hogy miért kell itt lennünk, Mike, és miért pont vele?”-kérdezte Vincent és felvont szemöldökkel Scottra mutatott.
,,Nem tudom...”-mondta Mike-,,Csak gondoltam jó lenne néha munkán kívül is találkozni és lazulni.” Vincent és Scott mindketten nemtetszésüknek adtak hangot, sóhajtozás formájában.
,,Ez komoly?”-kérdezte Scott kissé dühös hangsúllyal-,,Miután majdnem minden szolgálatot vele kell teljesítenem, most még a szabadidőmben is vele kell lennem?!”
Mike megforgatta a szemeit. ,,Az isten szerelmére! Mégis mi bajotok van egymással? Miért nem tudtok egyszerűen barátok lenni?”
Vincent és Scott egyszerre vágtak féloldalas grimaszt.
,,Úgy el van telve magától-’’
,,Olyan egyszerű-’’
,,Perverz, kívül ijesztő-’’
,,Túl komoly, mindíg csak ’kövesd a szabályokat’-’’
,,Nem túl előnyös árnyalata a lilának-’’
,,Mr. Polírozott Cipő-’’
,,Nem egy megértő ember-’’
,,Főleg, ha-’’,,Rendben, rendben!”-kiáltotta Mike és levette a napszemüvegét-,,Sajnálom, hogy megkérdeztem, jesszus! Szóval szeretnétek, hogy a mai egy jó nap legyen, vagy nem?”
Mindkét férfi mormogott valamit. ,,Rendben.’’-mondta Mike-,,Hogy álltok a Lézerharccal?”-kérdezte egy, az út végén álló épületre mutatva.
Vincent és Scott fellelkesedtek. ,,Ebben én vagyok a legjobb.”-mondta Scott. ,,Állj hátrébb, amatőr...”-intett a kezével Vincent-,,Nekem van a második legtöbb pontom a városban.”,,Enyém az első.’’-mondta Scott kihívó hangsúllyal.
,,Ó, ez izgalmas lesz.”-mondta Vincent és elindult az épület felé. ,,Készülj a megsemmisülésre, szőlő!”-mondta grimaszolva Scott. Mike nyögött egyet és elindult a másik két férfi után a járdán.
Miután Mike kifizette a belépőket, már mindegyikőjük majdnem teljesen felvette a ruhát. Körülöttük tíz-tizenkét éves gyerekek voltak, mindegyik zajongva dobta át a fején a lézerharcos mellényt. ,,Ha azt reméled, hogy megnyerheted, ne lepődj meg, ha mégsem történik meg...”-acsarkodott Scott. Ki gondolta volna, hogy ilyen versenyzős típus- gondolta Mike.
YOU ARE READING
Set Up | fordítás
FanfictionMike tudja, hogy Scott ki nem állhatja az arrogáns, határokat nem ismerő, rideg természetű Vincentet. Vincent pedig ugyanígy érez a túlságosan érzékeny, ijesztően intelligens és irritálóan beképzelt Scottal kapcsolatban. Más szavakkal? Ez a kettő te...