Set Up | fordítás

A karácsonyi buli

[E.V.: Utolsó előtti fejezet *fangörcs* Ki izgul?😉]
                     ________________________

Vincent bekopogtatott Scott házának ajtaján. Ez egy hidegebb Decemberi este volt. Nem elég hideg a havazáshoz, de a füvön már jó vastag dérréteg volt. A buli tizenöt perc múlva kezdődött hivatalosan. Remélte, hogy Scott készen áll az indulásra.

Az ajtó kinyílt, majd Scott tűnt fel a résben, alkalmi ruhát viselve. „Szia Vincent – azta, te tényleg felvetted!”

Vincent elvigyorodott és széttárta a karjait. „Mit gondolsz?”

„Úgy nézel ki, mint egy nyalóka.”-mondta Scott-„Egy szivárvány színű nyalóka.”

Vincent leengedte a kezét és egy sunyi vigyorral mérte végig Scottot. „Kóstold meg inkább a belső szivárványt. Meg szeretnéd ízlelni?”

„Ew”-Scott kilépett az ajtón, majd becsukta és bezárta maga mögött. „Kösz nem.”

„Ja, persze.”-mondta Vincent. „Hiszen ott vagy te saját magadnak. Mindent egybevéve, a mi lelkünk amúgy is szivárvány színű. Hmm,
Scott?”-leugrott Scott lépcsőiről és beszállt a vezető oldali ülésre.

Scott követte, becsusszanva az anyósülésre. „Most, hogy így szóba került... Vincent, megtennéd, hogy... erről nem fogsz beszélni? Mármint...
a  barátaim előtt. Csak mert... elég sokan nem tudják közöttük.”

Vincent felvont szemöldökkel nézett Scottra. „Komolyan nem fogod elmondani nekik? A nővéred is ott lesz, nem? Még neki se?”

„N-nem ezt mondtam, cs-csak...”-Scott sóhajtva elnézett-„Kivárom a megfelelő időpontot.”

Vincent megvonta a vállát, majd beindította az autóját, Mike háza felé véve az irányt. „Ha valamit megtanultam, akkor az az, hogy ha a ’megfelelő időre’ vársz, hogy elmondd, akkor sosem fog eljönni. Büszkének kéne lenned arra, aki vagy!”

Scott újra sóhajtott, jelezve, hogy erre nem kíván válaszolni. Vincent ezt egy jelzésként vette, hogy ne erőszakolja tovább ezt a témát. Szép kezdés az estére, géniusz.

„Végül is, ez is teljesen rendben van, Scott.”-mondta. „Várd ki azt az időt, amikor úgy érzed, hogy készen állsz. Megértelek.”

Scott arcán egy mosoly tűnt fel, ahogy elhelyezkedett az ülésben. „Kösz.”

Az út maradék része csendben telt el. Vincent magában bosszankodott. Ez határozottan nem volt pozitív hatással a tervére. Scott nem akarta senkinek elmondani, hogy meleg, ami szinte biztosra meghatározta a dolog kimenetelét.

„Vincent-’’-Scott felkiáltott, majd sóhajtott-„Túlhajtottál Mike házán, idióta.”

„Oh, tényleg.”-Vincent lelassított és leparkolt az út szélén.

Scott megforgatta a szemeit majd kiszállt az autóból. Őszintén szólva, nagyon ideges volt emiatt az egész miatt. Főleg, hogy Vincent is ott volt.
Ha elkezd vele flörtölni, vagy még rosszabb, a nővérével, akkor soha többet nem fog kijönni a házából.

Vincent feltűnt, kezében kis ajándékzacskókkal.

Scott csak nézte őket, majd megállt és képzeletben fejbe csapta magát. „Uhh- Én nem vettem senkinek ajándékot.”

Vincent is megállt, majd hátrafordult Scott felé. „Eh, ez teljesen rendben van. Szerintem senki sem vett rajtam kívül.”

„Nem, én sem hiszem.”-mondta Scott-„De mi van, ha mégis? Ha valaki vett nekem ajándékot? Semmim se lesz, amivel viszonozzam! Várjunk...
te vettél nekem ajándékot?”