Set Up | fordítás

Vissza a fogságba

Vincent kilépett a Kalóz Öbölből, majd Scott felé fordult. „Jól vagy?”-kérdezte, a Scott mellkasán és ingén terjedő, sötét foltra mutatva.

„Jól vagyok...”-valaszolt Scott-„Annyira nem bántott...” Aztán hirtelen, azon az éjszakán másodszorra is felkiáltott, ahogy a lába eltávolodott a padlótól. „Vincent, mi a frászt csinálsz!?”

„Sssssh”-suttogta Vincent. „Túl lassan mész, nekünk meg minél hamarabb el kell jutnunk a biztonságos helyre.”

Scott pislogott egyet. Arról álmodozok, hogy felvesz, és elvisz valahova, ahol örökké együtt élhetünk... irónia, öreg barátom, örülök, hogy újra találkozunk...

Vincent olyan tempóval haladt, mintha Scott nem is lenne a karjában, Scottnak pedig egyenesen küzdenie kellett a vágy ellen, hogy átölelje. Vincentnek fantasztikus kisugárzása volt. Kicsit egzotikus, meggyugtató és biztonságot nyújtó.

„A titkos szobába megyünk.”-magyarázta csendesen Vincent-„Oda nem tudnak bejutni, és még kötszerek is vannak ott.”

„Biztos vagy benne?”-kérdezett vissza Scott suttogva. „Nem lenne egyszerűbb csak simán elhagyni az épületet?”

„A kijáratok éjszaka bezárnak.”-válaszolta Vincent. „Nem lenne időnk kikódolni őket. Foxy ugyan újraindult, de fogadni mernék, hogy már nincs is a Kalóz Öbölben, hanem valahol a közelben várja a tökéletes alkalmat a támadásra.”

Scott Vincent válla fölött visszanézett az Öbölre, és azonnal meg is fagyott a vére. Foxy az Öböl ajtajában állt, látszólag arra készen, hogy utánuk vesse magát.

„Vincent... gyorsíts! Foxy...”

Vincent visszafordult, majd megszaporázta a lépteit. Elérve az ebédlő másik végét, a Nyugati Folyosóra fordult.

Chica a folyosó másik végeben állt. Vincent vett egy hirtelen mély levegőt, és olyan csendesen ment tovább, ahogy csak tudott. A fehér izzás a szemében egyre elhalványult, még végül semmi se látszott belőle. Scott ámulva nézte, mintha ezt mondaná: Nem mondtad, hogy ezt is tudod!

Vincent rákacsintott. Elérték a folyosó végét. Chica előttük állt. Ha most meghallja őket, mindketten halottak.

Vincent olyan óvatosan tette le Scottot, ahogy csak tudta, de Scott inge hozzádörzsölődött a sebéhez, mire ő felnyikkant. Azonnal a szájához kapta a kezét.

Chica lassan elfordította a fejét.

Vincent bepánikolt. A kezei remegve csúsztak vegig a falon, a kis gombot kutatva – sikertelenül. „Hol van? Hol van!? Nem találom!”

Scott még mindíg a mellkasát fogta, de a szemei a falat páztázták.

Chica előrelépett, egy morgáshoz hasonló hangot hallatva.

Vincent elvette a kezét a falról. „Jaj ne... istenem...”

Hirtelen székeket lehetett hallani, ahogy a padlóra dőlnek, jelezve, hogy Foxy elhagyta az Öblöt. Scott előre vetette magát, lenyomva a gombot. A titkos ajtó kinyílt.

A folyosó végeben Foxy tűnt fel, azonnal rohanva indulva feléjük.

Vincent kitárta az ajtót, pont Foxy útjába tolva. „Menj be!”-kiáltotta Vincent, kihasználva Foxy lefagyását, ahogy hangosan morgott és levakarta magát az ajtóról.

Scott berohant a szobába és lerogyott a földre. Vincent követte, de ahogy be akarta csukni maga mögött az ajtót, Foxy kampója tűnt fel a résben, újra próbálva kinyitni azt.