Set Up | fordítás

*Mike segíteni próbál (és elbukik)

(Fanart: TWD2001)

Bent férfiak és nők is voltak.

Scott nem tudta, mire számított, hogy csak férfiak lesznek bent. Végül is, a nők is lehetnek melegek.

De ez így jobb volt. Valahogy... normálisabb érzést keltett. Nem tudta, hogy hogy állította volna le a pánikrohamot, ha belép, és egy férfiakkal teli szobában találja magát.

De Scott meg így is a biztonságot nyújtó fal mellett maradt, kezét rajta húzva haladt keresztül a szobán. Ha nem tette volna, azonnal kirohant volna.

Mike, Jeremy és Fritz mögötte jöttek. Mike teljesen magabiztos volt, mint mindíg, Jeremy félénk volt, mint mindíg és Fritz is olyan volt, mint mindíg.

Scott óvatosan körülnézett a helyiségben. Arcról arcra, mindenkit végigmért. A legtöbb srác teljesen normális embernek nézett ki. Normális embernek, akit minden nap látni az utcán. Scott mély levegőt vett. Nyugi, Scott.

,,Sziasztok, cukik~”

Scott felkapta a fejét, körbenézve, hogy ki beszélt, de nem látta meg.

,,Hetero-k vagyunk.”-mondta most szinte teljesen egyszerre három hang.

Scott hátrafordult Mike-ék felé, és látta, hogy társaságuk van. Egy férfi állt előttük. Színes bőre volt és fekete haja, ami egy kicsit hosszú volt. Smaragdzöld szemei Mike-ot méregették, miközben az arcán egy játékos mosoly futott végig. ,,Egy egyszerű ’nem, kösz’ is megtette volna.”

Huh, elég jól nézett ki.

Akcentussal beszélt, de Scott nem tudta, hogy milyen lehetett. Ír? Olasz? Francia? Spanyol? Bármi is volt, még dögösebbé tette.

Mike visszamosolygott rá. ,,Bocs, mi hetero-k vagyunk.”-Mondta Mike, majd végigmérte a férfit. ,,De veled kapcsolatban még végiggondolnám~”

Argh, bárcsak Scott is úgy tudná kezelni a férfiakat, mint Mike.

A férfi könnyedén felnevetett. ,,Majd talán máskor~ Egyebként mit csináltok ti skacok egy ilyen helyen? Azt hiszem, eltévesztettétek a klubot.”

,,Nem, nem.”-mondta Mike-,,Egy barátunknak segítünk. Véletlenül jó sok ember előtt mondta el, és úgy gondoltuk, megmutatjuk neki, hogy nem ő az egyetlen.”-Mike Scott felé fordult. ,,Gyerünk Scott, húzd ide a segged.”

Scott érezte, ahogy kiszárad a torka. Mégis mit gondolt Mike!? Itt biztonságban volt. Innen tudott nézelődni. Innen nem tudott semmit elrontani, és eljátszani az első benyomást. De nem volt mit tenni, remegő lábakon odament a többiekhez. ,,Um... szia... Scott vagyok. Úgy értem, ő már elmondta a nevemet, de asszem illene bemutatkozni. Sz-szóval. Scott. De már tudtad.”-mosolygott félénken. Szép volt, barom.

A férfi smaragdszemei végigmérték Scottot. ,,Nem csak megnyerő vagy.”

Scott érezte, ahogy elpirul, és hálás volt a bár halvány hangulatvilágításának. ,,K-kösz. T-te is. Mármint... igen.”

A srác kuncogott egyet, majd kezet nyújtott. ,,Oliver vagyok. Neked csak Ollie.”

,,Nos, te már kétszer is tudod a nevem.”-fogadta el és rázott kezet Scott, és közben érezte, hogy a gyomrában pillangók szálldosnak... legalábbis valami olyasmit.

Ollie nem engedte el a kezét, csak elfordította az ő tenyerét, így lazán összekulcsolva az ujjaikat. ,,Nem bánnád, ha ellopnám a barátodat az estére?”