Set Up | fordítás

Egy barátság kezdete.

Másnap reggel Scott a reggeli műszakra ment megint, de most Mike-al.

,,Reggelt, Scott.”-köszönt Mike, aki éppen valami pizzaszószt pucolt Bonnie mellkasáról.

,,Gondterheltnek látszol. Félig még alszol, vagy mi?”

,,Vagy mi.”-válaszolt Scott. Letette a táskáját és elindult segíteni Mike-nak.

,,Vincent és én egy... uh, mi... kikapcsolódni voltunk tegnap este.”

,,Tényleg?”-kérdezte Mike-,,És milyen volt?”

,,Ki akart cseszni velem, elolvasta a naplómat és...”-Scott majdnem azt mondta, hogy ’meg akart csókolni’, de aztán rájött, hogy ez csak egy csomó kellemetlen kérdéshez vezetne, plusz nem biztos, hogy Vincent szeretné, ha elmondaná valakinek. ,,És egy csomó udvariatlan dolgot mondott.”

,,Akkor még mindíg nem vagytok barátok?”-kérdezte Mike.

,,Nem, még mindíg nem.”-Scott megállt, majd folytatta az asztalok rendezgetését-,,Tudtad, hogy Vincent haja túllóg a vállán? És olyan selymes, mint egy lányé?”

Mike felvont szemöldökkel leugrott a színpadról és odament egy szekrényhez, hogy új partysapkákat vegyen elő.

,,Ez egy nem szándékos bók volt?”

Scott lefagyott egy pillanatra, de aztán folytatta a munkát. ,,Mi? Nem, dehogy! Csak azt mondtam, hogy a haja túllóg a vállán.”

,,Meg azt, hogy olyan selymes, mint egy lányé.”

Scott köhintett egyet. ,,Mindegy. Azt mondtam, hogy úgy néz ki mint egy lány. Meg olyan illata is van.”

,,Hohohohó! Tartsd a telefont!”-kiáltotta Mike.

Scott összeszűkített szemmel nézett rá. ,,Nem tudtad megállni, ugye?”-kérdezte Scott.

,,Mégis hogy voltál hozzá olyan közel, hogy érezd az illatát?”-kérdezte Mike még mindíg felvont szemöldökkel.

Scott tétován pislogott. ,,Szóval... úgy értem... megbotlott!”

,,Megbotlott?”-kérdezte Mike amolyan ’nem hiszem el’ hangsúllyal. Kezeit összefonta a mellkasa előtt.

,,I-igen... elmentem sétálni egyet, ő meg utánam jött, hogy bosszantson. Sötét volt, ő meg elbotlott egy kőben és rám esett.”-mondta Scott. Végül is... félig igazat mondott...

Mike megköszörülte a torkát. ,,Hökhömm... ja, rendben.”

,,Mégis mire gondoltál, mi történt?”-kérdezte Scott.

,,Végül is”-kezdte Mike-,,Arra gondoltam, hogy befejezte, amit tegnap reggel elkezdett.”

Scott megrázta a fejét. ,,Ó, fogd már be. Ez... ez hülyeség. Csak azért csinálta azt, mert tudta, hogy jöttök, és megint cseszegetni akart.”

Mike gyors grimaszt vágott és folytatta az ebédlő előkészítését.

Pár perccel a hivatalos nyitás előtt már minden rendben volt, úgyhogy a személyzet máris beengedte az első gyerekeket. Jeremy, Vincent és Fritz sétált be az ebédlőbe, a tolakodó, hangos gyerekek mögött. Vincent fáradtabbnak nézett ki, mint valaha. Mikor Mike meglátta, odahívta magukhoz.

,,Hé, Vincent! Scott szerint úgy nézel ki, mint egy lány!”

Vincent szemei lassan átvándoroltak Mike-ról Scottra.

,,Hát, ő sem a megtestesült férfiasság. Nézd meg azokat a szemeket. Nagy, barna, gyönyörű és csillogós. Ezek egy lány szemei, ha engem kérdezel.”