Set Up | fordítás

Felelősség

Ha Scott egy kicsit is önmaga lett volna, azonnal eltolta volna magától Vincentet, de most egyszerűen csak részegen nevetett.

,,Úgy egyébként. Őszintén szólva mit keresel itt?”-kérdezte Vincent.

,,Mike úgy goondolta, hogy az s-segííítene az összetört szí -hukk- szívemen, ha olyan emberek között lennék, mint én.”-válaszolt Scott. ,,Dee, csak r-rosszabb lett. Meg be is rúúúgtam.”

,,Látom.”-mondta Vincent.

Scott sóhajtott egyet és Vincenthez borult, a fejét a nyakánál pihentetve.

,,Ma este.”-mondta Scott-,,Ma este van az utolsó esélyünk, hogy együtt legyünk. Aztán holnap reggeeel majd csakkk az alkoholra fogom.”

Vincent nem válaszolt, csak folytatta a táncot. Tehetséges lábai voltak.

A legutóbbi ital, bármi is volt az, csak most kezdett el hatni . Az esze végleg elvesztette az önkontrollt. Scott Vincent nyakára tette a száját, ezzel megfeszülésre bírva az őt ölelő kezeket.

Scott elhúzódott Vincenttől. ,,Ma este megadhatom nekeeed, amire mindíg iiiis vágytál~”-mondta Scott.

,,Oh?”-Vincent reakciója egyáltalán nem sugallta, hogy érdekelné a dolog.

Scott tovább vigyorgott rá. ,,Egy utolsó éjszaka. Te és én. Nem a-akarod, Vinny? Nooos, én azt gondolm, hhhogy el kelleneee venni amit akaaarsz~”

,,Scott, holtrészeg vagy, és ezzel én is tisztában vagyok.”-mondta Vincent.

,,Mmmit gondooolsz?”-kérdezte hullámzó hangon Scott, majd visszahajolt Vincent nyakához és folytatta a puszilgatását.

,,Azt gondolom, hogy egyaltalán nem gondolkozol tisztán, és hogy abba kellene hagynod.”-mondta Vincent remegő hangon.

Scott eltolta magát a nyakától és felnézett rá. ,,Vigyél haza magaddal ma este.”

,,Nem.”-jelentette ki Vincent.

,,Dddeee.”-mondta Scott.

,,Nem.”-mondta újra Vincent. ,,Borzalmasan részeg vagy, és reggel meg fogod bánni.”

,,Ééés? Úgy is egész nap aludni fogok.”-mondta Scott, majd kuncogva Vincent nyaka köré fonta a kezeit és összetapasztotta az ajkaikat.

Vincent azonnal eltolta magától. ,,Ne csináld ezt, Scott. Megnehezíted nekem ezt az egészet.”

Scott újra felnevetett. ,,Ééés poont ezt akarom eeelérni.”

Vincent sóhajtott egyet. ,,Ne, Scott. Ne tedd. Vagy valami olyat fogunk csinálni, amiért mindkettőnk meg fog fizetni.”

,,Miért érdekelne? Te vagy az, aki csakkk a testemééért akart.”

Vincent csak nézte egy percig, majd válaszolt. ,,Tudom. De asszem tévedtem.”

Scott oldalra döntötte a fejét. ,,Ééés én iiis. Most pedig kuss legyen és csókolj meg.” Újra előrehajolt és megcsókolta Vincentet, de Vincent megint eltolta magától, habár ehhez az összes erejét össze kellett vakarnia.

,,Fejezd be kérlek. Kérlek. Tudod, hogy én is akarom, tudod, hogy ha lehetne, akkor most rögtön hazavinnélek magammal. A rohadt életbe, nagyon szeretném. De ez nem lenne fer rád nézve. Szóval segíts ki ebből. Fejezd be ezt az ugratást.”

,,Ugratni téged?”-kacarászott Scott. ,,Vincent, imádom, ahogy táncolsz velem. Felizgat~ Mmm~”

Vincent szemei elkerekedtek és elengedte Scottot. ,,El tudom képzelni, hogy hogy lehetsz szűz, ha így viselkedsz, mikor részeg vagy.”

Scott felnevetett, megragadta Vincent ingét és egy falhoz húzta. Újra megpróbálta megcsókolni, de Vincent elrántotta a fejét.

Scott összeszűkítette a szemeit és feladta. Ehelyett teljes testével Vincenthez simult. Vincent levegőért kapott, mielőtt megszólalt volna. ,,Scott, mégis mi az istent képzelsz, mit csinálsz!?”

Vincent lecsúsztatta a kezeit Scott csípőjére, de nem azért, hogy közelebb húzza, hanem pont, hogy eltolja. De Scott nem hagyta, visszatolta magát Vincenthez. Vincent újra eltolta magától, a kíntól morogva.

Hirtelen valaki kettőjük közt termett, elválasztva őket egymástól, Vincentet pedig arcba vágta.

,,Minden rendben, Scott?”-hallotta Scott Mike hangját valahonnan mellőle.

,,Jaaa...”-válaszolt Scott-,,Mit csinálsz?”

,,Most viccelsz velem? Hogy érted azt, hogy ’mit csinálsz?’? Ez az erőszakoló éppen rád morgott és megpróbált... tudod mit csinálni veled.”

Vincent felállt, megrázta a fejét és elvette a kezét az arcáról. ,,Nem, én nem! Scott volt az, aki rám akarta erőszakolni magát!”

,,Ja, persze.”-fordult felé Mike, szavait tőrként tartva maga előtt. ,,Te szatír.”

,,Nem vagyok szatír.”-mondta Vincent, egyre növekvő dühhel a hangjában. ,,Kérdezd meg Scottot! Én csak el akartam tolni magamtól!”

,,Nem, te egyaltalán nem akartad. Nem is te voltál az, aki belerángatta Scottot ebbe az egészbe!”-mondta Mike-,,Undorító vagy.”

,,Nem is figyelsz rám!”-kiabálta Vincent és Mike felé lendítette az öklét, de elvétette – még mindíg szédült az előző ütéstől. Mike azonban nem vétette el, most az orrán találta el Vincentet.

Egy pillanat alatt egymás torkának estek, ütve-verve a másikat. Vincent előhúzott az övéből egy kést és Mike felé vágott vele. Mike hátrahőkölt a kés fémesen csillogó pengéjének látványára.

Vincent ráugrott és leszorította a földre. Mike-nak ideje sem volt hogy felkeljen, a kés pengéje a torkánál volt. ,,Nem vagyok erőszakoló.”

Felemelte a kést és épp lesújtani készült, mikor egy hirtelen, elmosódott mozdulat száguldott el előtte, és hiába rántotta vissza a kezét, késő volt.

Scott felkiáltott és az egyik kezét a vágáshoz tette az arcán. A fajdalomtól a meghökkenve kapott levegő után, majd elvette a kezét és csodálkozva nézte a tenyerén lecsorgó vért. 

Scott megrázkódott és elájult.

[E/V: Nos... ehhez nincs semmi érdemleges hozzáfűznivalóm. Ez az a fejezet, ami a legkevésbé tetszik a könyvből. Remélem azért tetszeni fog :/ Most nagyon fogok igyekezni, mert most lesznek a legjobb részek. Mostmár tényleg... Köszönöm az eddigi értékeléseket és a kommenteket!]