Set Up | fordítás

És egy boldog új esztendő

(Fanart: TWD2001)

                                                                                                              -------•○•-------

Vincent az este hátralevő részét a karácsonyfa körüli pihenéssel töltötte. Látva, hogy Scott nagyon elfoglalt, hogy mindenkit bemutasson Lindának, ő egyedül lett hagyva a saját gondolataival. Minden ajándékot odaadott... kivéve Scottét. Várni akart, amég ő és Scott kettesben lesznek. Így legalább mondhatta volna, hogy nem teljesen ment tönkre az este.

Eldöntötte, hogy iszik még egy forró csokit, annak ellenére, hogy ez már a negyedik lesz. Végül is, mi az értelme a karácsonynak, ha nem is érzed jól magad? Mike és Fritz legtöbb barátja már holtrészeg volt, és élettelen tárgyakkal flörtölt vagy a sarokban sírt, és Vincent biztosra vette, hogy egyesek még a zuhany alatt is alszanak. Jeremy ugyan egyedül jött, de ő és Scott barátai eléggé jól szót értettek, Linda pedig időközben küldetésévé tette, hogy a kis srác körül legyeskedjen.

A konyhába érve Vincent elővette a tejet és egy csomag forrócsoki-port. Kerített egy edényt, amibe kiönthette a tejet, majd feltette a gáztűzhelyre forrni.

„Hé.”

Vincent körülnézett. Scott állt mögötte, és Linda nem volt sehol. Magára mutatott, és ezt kérdezte: „Te... hozzám beszélsz?”

„Igen.”-mondta Scott. „Nézd, nagyon sajnálom, hogy így kitaszítottalak. Őszinte leszek. Én... nagyon vártam, hogy kikapcsolódhassak veled ma este.”

„Tényleg?”-Vincent szemében hála csillogott.

„Igen.”-mondta Scott-„Mármint... karácsony van. A barátság ideje.”

„És az ajándékoké.”-egészítette ki Vincent, emlékezve az ajándékra, amit egész este tartogatott, a megfelelő időre várva.
„Ehhez kapcsolódóan...”-kihúzta a csomagot a pulcsija zsebéből és átnyújtotta Scottnak.

Scott szemei kicsit elkerekedtek. „Komolyan? De... nekem nincs most semmim, amivel viszonozni tudnám...”

„Nem is kell.”-válaszolt Vincent. „Nyisd ki. A tied.”

Scott rámosolygott, majd óvatosan szétnyitotta a papírt. Nem tépte le róla, vagy akármi. Nem ez volt a dolog egyik lényege?

A csomagolópapírban egy gyönyörű, zsebbe tehető jegyzetfüzet volt. Scott kinyitotta az első oldalon, és egy kis üzenetet talált.

Scottnak

Folytasd a rajzolást örökké

Vincent

~

„Awwwww”-Scott becsukta a könyvet és a zsebébe csúsztatta. „Ez nagyon kedves. Köszönöm.”

„Most majd talán lerajzolhatnál ördögszarvak nélkül.”-mondta mosolyogva Vincent. „Ó, igen! És...”-kinyújtotta a jobb kezét, amin egy nyaklánc lógott, rajta egy ezüst valamivel, ami leginkább egy cápafogra emlékeztetett. Gyorsan letekerte a csuklójáról és Scott felé nyújtotta. „Tudom, hogy ugyanolyan karkötőket szerettünk volna, de... ez volt a legtöbb, amit tenni tudtam. Olyan, mint az enyém.”-előhúzta a pólója alól az ő cápafogas nyakláncát és hagyta, hogy a pólóján maradjon.

Scott szemei elkerekedtek, ahogy a kezébe vette a nyakláncot. „Istenem...ez biztos? Nem fogadhatom el... ez túl kedves.”

„Kérlek.”-mondta Vincent-„Fogadd el. Ez majd... mindíg emlékeztetni fog az időkre, amiket együtt töltöttük.”