Amióta újra megláttalak ||Taekook ||

35. rész

FIGYELEM!
Ez a rész erotikusabb jeleneteket tartalmazhat, szóval aki az ilyet nem szeretni, kérem a rész második felét ne olvassa el!

- Thae-Taehyung, én fázom.. - váltam el nagy nehezen Hyungom ajkaitól, mert már tényleg nagyon hidegnek éreztem a körülöttünk lévő levegőt, még annak ellenére is, hogy Taehyung forró ajkai engem is melegítettek. - Oh.. akkor menjünk! Tudok itt a közelben egy jó kis motelt! - mosolyodott el huncutul Tae, mire rémülten meredtem rá. - M-mi? Nem megyünk haza? - értetlenkedtem, miközben kiszálltam az öléből, és felhúztam őt is a földről. - Jungkookah, ilyenkor már nem megy vonat a fővárosba. - mosolyodott el, miközben egy tincset simított ki a szememből. - Na de, gyere! Nem akarom, hogy megfázz! - fogta kezei közé arcomat, hogy egy gyors puszit leheljen ajkaimra, majd megragadta kezemet és ujjainkat összekulcsolva kezdett el húzni maga után. Akaratlanul is elvörösödtem, amint egybe fonódott végtagjainkra pillantottam. Akkor..akkor mi most együtt vagyunk, ugye? Istenkém, ha visszagondolok erre a pár órára, amit vele tölthettem.. Azt hiszem, a legszebb álmom válhatott ma valóra. Hihetetlen, hogy több, mint 10 év ismeretség után is képes ekkora meglepetéseket okozni számomra Taehyung. Erre is csak ő lehet képes! Ahogy arra is,hogy miatta a szívem ilyen őrült tempóban kalapáljon. Jesszus, ezt vajon ő is hallja? Olyan mintha, mindjárt kirobbanna a mellkasom! Ne már, most nem kaphatok szívrohamot! És akkor mi most együtt fogunk aludni, egy motelben? Egy ágyban, vagy külön? Aludni akar ő egyáltalán? És én? Igen, vagyis nem, nem tudom... Félek. Nem tudom, hogy mit akarok. Hagyjam magam sodródni, aztán lesz, ami lesz? Képes leszek én erre? Végül is, bízom Taeban, akkor meg, baj nem lehet! Azt hiszem...

- Itt is vagyunk. - állt meg egy nagy üvegajtó előtt Taehyung. - Jól vagy? - nézett rám aggódva, mire csak bólintottam egyet. Egy pár pillanatig még fürkészte az arcom, majd kinyitotta a nagy nyílászárót - és még mindig a kezemet fogva - odalépett a recepcióhoz. - Jó estét! Egy franciaágyas szobát szeretnénk kérni, egy éjszakára. - mosolyodott el kajánul, mire a recepciós nővel egyszerre vörösödtünk el fülünkig. Hogy mondhatta ki ilyen nyíltan, hogy együtt akarunk aludni? A további beszélgetésüket már nem is hallottam, mert annyira zavarba jöttem, hogy inkább arrébb sétáltam a pulttól és a bejáratnál vártam meg Taet. - Na, mehetünk? - állt meg egyszer csak mellettem Taehyung, majd válaszomat meg nem várva, kezdett el húzni a lift felé.

Miután odaérkeztünk a szobánk elé, azt hittem, hogy rögtön bemegyünk, de Taehyung ezt nem így tervezte. Óvatosan neki lökött az ajtónak, és két kezével megtámaszkodott mellettem a falapon. - M-mi az? - sütöttem le pilláimat, mire állam alá nyúlt, és maga felé fordított. - Hé, Jungkookie! - simított végig lágyan arcélemen - Semmi baj, okés? Ne légy feszült, rendben? Előttem nincs miért zavarban lenned! Szeretlek Jungkookah, ha nem jöttél volna még rá eddig.. - suttogta mosolyogva, majd közelebb hajolt és rátapadt ajkaimra. Egy pár pillanatig elfelejtettem vissza csókolni, ugyanis szavai teljesen sokkoltak, de amikor játékosan ráharapott alsó ajkamra, rögtön feleszméltem és engedelmesen nyitottam ki számat, hogy nyelvével bejutást nyerhessen. Szeret! Tehát tényleg szeret engem! Istenem, ez most komolyan megtörténik, vagy csak álmodom?

Boldogan karoltam át nyakát, miközben ő kinyitotta az ajtót - csókunkat meg nem szakítva - és el kezdett befelé hátrálni velem a szobába. A kapcsolóhoz nyúlt, hogy felkapcsolja a lámpát, de én nem engedtem neki, megragadtam kezét és visszavezettem tarkómhoz. - Mmm.. nee - váltam el egy másodpercre ajkaitól, majd vissza is hajoltam hozzá. - Akkor legalább a függönyt had húzzam el, látni akarlak... - suttogta kéjesen, majd odahúzott derekamnál fogva az ablakhoz, és elhúzta a sötétítőt, így a Hold fénye teljesen bevilágította a szobát. - Annyira gyönyörű vagy.. - suttogta párnácskáimra, majd újra birtokba vette azokat. Mindeközben óvatosan végig döntött az ágyon, ezzel teljesen felém magasodva. Hideg Ujjait bevezette pólóm alá és simogatni kezdte, eleinte csak mellkasomat, később azonban már a hasamon feszülő kockáimat is. Minden egyes érintése nyomán kirázott a hideg, a vágy pedig egyre inkább erősödni kezdett bennem. Kéjesen sóhajtozva ragadtam meg felsője alját, majd végig húztam felső testén, és megszabadítottam tőle. A Hold fénye rávetült hibátlan, és selymes bőrére, amitől nyelnem kellett egyet. Tökéletes. - Megérintheted.. - suttogta ajkaimra Taehyung, majd inkább helyesbített - Kérlek, érintsd meg.. - morogta vágytól elködösült hangon, mire nekem több sem kellett, ujjaimat végig futtattam kidolgozott mellkasán és hasán, gyönyörködve a látványban, amit póló nélkül nyújtott számomra a Hold fénye alatt. Hirtelen megelégelte cirógatásomat, amit eddig halk sóhajokkal tűrt, és felült, magával húzva engem is, az ölébe. - Akarhlak... - suttogta szenvedélyesen, majd nyakamhoz hajolt, s nedves puszikkal árasztotta el felhevült bőrömet, néhány helyen kissé meg is szívva azt. - Mmhh.. Taehyung - sóhajtoztam, teljesen elgyengülve karjaiban. Huncutul elmosolyodott, majd egy egyszerű mozdulattal, ketté szakította rajtam a pólót, félre hajítva azt a szoba egyik sarkába, majd újból végig döntött az ágyon, ajkaimon csüngve. Nyelvét átdugva duzzadt párnácskáim között, szenvedélyes iramot diktált ízlelőszerveinknek, én pedig próbáltam ezt követni, kisebb-nagyobb sikerekkel. Ujjaival végig simított fedetlen felsőtestemen, majd nadrágomhoz érve, kicsatolta övemet, és nehézkesen, de lerángatta rólam a zavaró anyagot. Én ettől a helyzettől nem kissé jöttem zavarba, ugyanis lent a helyzet kezdett forróvá és szűkössé válni, amit természetesen Taehyung is rögtön észrevett. Gyorsan megszabadította magát is a nadrágtól, majd visszahajolt ajkaimhoz.          -Ah..Jungkookah..Most szólj, ha nem akarod, mert később már nem hiszem, hogy tudom magam türtőztetni! - suttogta kéjesen, reakciómat lesve. Én pedig, Szavak helyett, inkább csak megragadtam tarkóját és magamhoz húztam egy érzelmes csókra, amiben azt is „elmondtam" neki, hogy mennyire szeretem, és hogy mennyi mindenre vágyom, amit ő a testével majd megadhat nekem az éjszaka folyamán, a Hold fénye alatt.

Néhány perccel később az éjszaka sötét csendjét a mi kéjes és vággyal teli sóhajaink - bár én esetemben inkább nyögések - törték meg. Taehyung valami új és elképesztő dolgot nyújtott a számomra, én pedig csak kapkodtam a levegőt és remegve élvezkedtem alatta. Eszméletlen csípőmozgása, felettem tornyosuló tökéletes teste és gyönyörű, vöröses színben pompázó arca, vágytól csillogó íriszeivel együtt, egyszerűen eszméletlen érzéseket és impulzusokat keltettek bennem, amikkel alig bírtam betelni. Egyszer csak eltalált bennem egy bizonyos pontot, amitől egész hátam ívbe feszült, ajkaimat pedig egy hatalmas sikoly hagyta el, olyan, amelyet a Horror filmek szereplői is megirigyelhetnének. Taehyung csak elmosolyodott, majd egy újabb, heves csókcsatába invitált, miközben újból és újból eltalálta bennem azt a bizonyos pontot. Egy idő után csípőmozgása lassult, és szenvedélyes, mindeközben igen érzéki mozdulatok kíséretében juttatott el mindkettőnket a Mennyországba. Erősen zihálva esett rám, karjaival szorosan ölelve testem, míg én fejemet nyakhajlatába fúrtam, s úgy próbáltam rendezni légvételemet, miközben erősen magamba szívtam mámorító illatát. Egy jó pár percig így voltunk, majd Taehyung felemelkedett rólam, s mellém feküdt, kimerült testemet félig sajátjára húzva, derekamnál fogva. Fejem mellkasán pihent, az ő ujjai pedig rakoncátlan, izzadt tincseim között, melyeket szüntelenül simogatott. Nem tudom, hogy emiatt a meghitt idill miatt, vagy az azt megelőző fenomenális és igazán arcpirongató történések okán, de pilláim szépen, lassan lecsukódtak, és magába szippantott az Álmok Birodalma, Taehyung mellkasán pihegve.

Sziasztook^^
Elnézést kérek azoktól, akik arra számítottak, hogy bele fogok menni a részletekbe, gondolkodtam rajta, de végülis úgy döntöttem, jobb ez így.
Sajnálom, ha ez a rész minősége nem ütötte meg az előzőekét!😔Az igazság az, hogy ez már a 6. változata ennek a résznek, mert egyikkel sem voltam túlságosan megelégedve... Egy ilyen rész megírása, azt hiszem jóval nehezebb, mint gondoltam! Azt hiszem ez most így a maradék önbizalmam is elvitte, de sebaj..😅 Gyakorlás teszi a Mestert, vagy mi!😅
Na Szóval, tényleg még egyszer bocsánat, ha esetleg valaki részletesebb leírásra vagy jobb minőségre számított, ebben még van mit bőven fejlődnöm! De igyekezni fogok nagyon, hogy minél jobbra tudjam megírni az ilyesmi jeleneteket majd a további könyveimben!😊💪🏾
Azért Nagyon Remélem, hogy van, akinek elnyerte a tetszését ez a rész!!😊❤️
Véleményeket, kritikákat, tanácsokat nagyon szívesen fogadok!!💞