Dark song(H.S./BEFEJEZETT)

5,,Vércseppet találsz"

Féltem...Félek...És félni is fogok...Tőle úgy érzem örökre.

Szaporán vettem a levegőt.

-Félsz?-dörmögte a fülembe.

-Nem...-suttogtam.

-Pedig nagyon úgy tűnik...-dörmög tovább,amitől a hideg kiráz.

Érzem,hogy lábam megremeg.A stabil földön,amin mindig is álltam,most azt éreztem,hogy nemtudok állni.Mintha a lábaimból az erő szállna elfelé.Nehezeket pislogtam.Nem volt ki elkapjon.Aki megfogjon.Csak zuhantam.Összecsuklott alattam a lábam.Mind a kettő.Erőtlenül ültem a földön.

Nem segített felállni.Elém lépett és nézte,hogyan szenvedek.

-Kérlek...-suttogtam.

Meg sem hallotta.Besétált a házba.Ennyit tett...

Nagy nehezen feltápászkodtam a földről.Nagy levegőt vettem.Mintha utoljára szívhatnék levegőt.

Gigi itthagyta a kocsiját.Gondolom majd Harry holnap visszaviszi...

Megfogtam két bőröndömet,az ötből és elkezdtem húzni őket.Majd bementem a házba.Tanácstalanul pislogtam,hogy merre is menjek.Volt két lépcső is.De egyiket sem tudtam hová vezet.Így a bőröndök nélkül felindultam az egyiken,ami közvetlen az ajtó mellett van.Majd itt egy hosszú folyosó.Sötétség mindenhol.Alig látok valamit.Kerestem a villanykapcsolót,majd hirtelen rácsaptam.A folyosón végig feloltódott a villany.

-Te meg mit keresel itt?-hallottam meg a rekedt hangot ismét,ami a fülembe dörmögött.

-Én...a...szobá...szobámat... kerestem...cs...csak...-dadogtam.

-Vittem neked vizet és már nem voltál a földön...-suttogta.

Oh...Ez igazán meglepett...Segíteni akart nekem?

-Ide nem jöhetsz fel.-suttogta a fülembe.

-Re...rendben...-dadogtam.

Dadogtam...Össze-vissza...Sosem volt velem ilyen,hogy egy srác miatt dadogtam...De egyszerűen megrémisztett...Féltem tőle...

-A te szobád a keleti részben van.-dörmögte.

Gondolom akkor a másik lépcsőn kell felmennem,hogy a szobámba juthassak.

Elindultam a másik lépcső felé.Egy bőröndömet húzva,mert a másikat Harry kikapta a kezemből.

Karizmai megfeszültek ahogyan a bőröndömet felemelte.Egy fekete póló volt rajta és így szabad szemek elé vetette tetoválásait,amit még sosem vettem észre.Nemvagyok Directioner vagy mi,ahogy mondják a rajongóik,ezért alig ismerem őket.

De Harry...Így első találkozásra...Hogy lehet neki több millió rajongója ilyen modorral?Ez is annyira abszurd...

-Ez lesz itt a te szobád.-mutatott egy jobb oldalon lévő szobára,amire a ,,Sofi" név van kiírva.

Kapcsoltam rögtön,hogy a Sofi az nem hozzám tartozó név.Már szóra nyitottam a szám,de nem az én hangom szólalt meg hamarabb.

-A nevet lecserélem.-ennyit mondott,majd eltűnt.

A kilincsre téve a kezem,lenyomtam azt,majd óvatosan benyitottam.

A szoba tiszta volt és mintha senki nem lakott volna itt egy ideje,de már laktak itt.

Berángattam a két bőröndöm a szobába.

A szoba nagyon szimpatikus volt.Ahogy belépsz az ajtón,pont egy fekete nagy plafonig érő szekrényt találsz.Könyvespolcok és képkeretek a falon.Az ablak előtt fekete íróasztal és mellette egy ágy.Fantasztikus.Nekem találták ki.

-Tetszik?-dörmögte a fülembe.

Ha állandóan ezt fogja csinálni,lehet egyszer véletlenül gyomorszájon vágom...

-Igen...-suttogtam.

-Ha valahol vércseppet találsz azt sajnálom.Nemtudok mindig kedves lenni az emberekhez.És ők pedig nem képesek rendesen eltakarítani a vérüket.-suttogta rekedt hangján.

Megborzongtam...Ez a Harry...Valahogy nem az a Harry akit a média bemutat...

-Csináltam kaját.Gondolom éhes vagy.Gyere.Együnk.-dörmögte tovább.

Megvoltam illetődve,kezeim szinte reszkettek és féltem.Nem bírtam ellenkezni...

-Rendben...-suttogtam.

Harryvel az élen haladtunk előre.Majd az ebédlőben kötöttünk ki,ahol váratlan dolog ért...

Sziasztok!Sajnálom,hogy nem hoztam a hétvégén részt,de a telefonom nem hagy még üzenetet sem írni és csak itt tudok könyvet írni.De ígérem igyekszem a kövi részekkel😉