Dark song(H.S./BEFEJEZETT)

15.,,Boldog szülinapot."

És ajakink már súrolták egymást...Éreztem meleg lehelletét hideg bőrömön...De ahelyett,hogy ajkaink összekapcsolódtak volna,lassan elhajolt tőlem...

-S...Sajnálom...-suttogta.

Tehetetlenűl néztem magam elé,majd tekintetem Harryre vándorolt...

Mintha gondolkodna valamin...

Felálltam a kanapéról és a lépcső felé kezdtem el menni.Mikor a lábam már az első fokon volt,valaki visszarántotta a kezem.Hirtelen tapadtak ajkai enyéimre.

Mozgásukból rájöttem kihez tartoznak...Hatalmas tenyerei derekamra tévedtek.Szorosan magához vont.Kezeimet nyaka köré fontam.

Lihegve vállt el tőlem.Mindketten szaporán szedtük a levegőt.

-Még...-suttogta.-Sosem...Volt...Ilyen jó...

-Mi?-kérdeztem csillogó szemeibe nézve.

-Ilyen jó csókom...-majd ismét felém hajolt és megcsókolt.

Egy éles telefoncsörgés hallatszódott.Harry elvállt tőlem,majd összeráncolta a homlokát.

-Menj,vedd fel.-mondta.

Ekkor rájöttem,hogy az én telefonom az.

Én az első lépcsőfokon álltam,Harry a lépcső előtt,de még így is magasabb volt tőlem.

Elindűltam felfelé a szobámba,makd egy pillanatra visszafordúltam.Arcáról letudtam olvasni egy érzelmet...A csalódottságot...

Beérve a szobámba felvettem a telefonomat.

-Igen?-kérdeztem.

-Úristen Beca!-hallottam Gigi rémült hangját.

-Gigi mi történt?-kérdeztem a homlokomat összeráncolva.

-Izé.Hát.Kiszaladt az útra.És.Ajjj.Gyere ide.Kérlek.Siess.-hadarta Gigi.

-Gigi várj,miről beszélsz?-értetlenkedtem.

-Fredi...-suttogta.

-Neeeeeeeee!!!-ordítottam.

A telefonommal a kezembe rohantam le a lépcsőn.Villámsebesen a bejárati ajtóhoz értem és a kabátomat gyorsan magamra kaptam,majd egy legközelebbi szürke sportcipőt.Kivágtattam a hóra,ami ilyen öltözékkel nem a legjobb ötlet volt.Majd teljes erőmből elkezdtem futni.A lábaim csak rohantak előre.Ilyenkor tudtam,hogy megérte mindig annyit futni.Most ennek köszömhetően bírtam rohanni.A havas és jeges járdán könnyen elcsúszhattam volna,de mégsem történt meg.

-El az utamból!-kiabáltam és egy csomó embert félre löktem.

Szaladtam a régi házam felé.

-Bocsánat!-ordítottam a járdán rohanva az emberek között.

Beértem London forgalmasabb részére.Az autók között rohantam átfelé.Az egyik autón át is másztam.Sokra ráugrottam és le ugrottam.Majd rohantam tovább.

-Kell egy fuvar?-kérdezte egy ismerős hang.

A fekete Range Roverből kukucskált kifelé Harry,miközben az utat is figyelte.

Szó nélkül beugrottam a nyitott ajtón,majd becsaptam magam mögött.

-Kérlek...-lihegtem.-Vigyél...El...A...

-Shhhhhh.-csitított el.

Tovább ment az úton és egy idő után a régi,panel háznál leparkolt.

Kiugrottam az autóból és a járdán megpillantottam Gigit.

-Jézusom Beca én sajnálom.-potyogtak a könnyei.

Az ölében feküdt Fredi és nem igazán mozdúlt.

-Mi történt?-kérdeztem könnyes szemekkel.

-Egy autó áthajtott rajta.Vagyis.Valami ilyen.Azt hiszem a lába eltörhetett.De lehet,hogy sokkos állapotban is van.És nem szószerint ment át rajta egy kocsi,csak a lábán,de ő a teljes kis testével az autó alatt volt és...-hadarta Gigi,miközben sírt.

Lassan leguggoltam és az ölembe vettem óvatosan Fredit.Ő rámnézett kis barna szemeivel és megnyalta a kézfejemet.

-Te is hiányoztál.-mosolyogtam rá könnyes szemekkel.-Orvoshoz kell vinni.-néztem Harryre.

-Gigi,te szedd össze a kutya cuccait,mindent ami van és készítsd egy bőröndbe.Én és Beca elvisszük orvoshoz a kis kutyát.Ha sokáig nem leszünk,kérlek vidd el hozzám a cuccait a kutyának.Mert akkor rögtön majd hazafogjuk vinni.Majd hivlak,hogy mi van.Beca,tempó.-hadarta Harry.

Beültem a kocsiba Fredivel az ölembe.Lesokkoltam...

Miután a kocsi elindúlt azonnal kiadtam magamból,ami a fejemben motoszkált.

-Akkor...Most...Nálad fog lakni Fredi?-kérdeztem dadogva.

-Jah...Úgy látszik...-mondta.

-Köszönöm.-suttogtam hálásan.

Harry csak némán figyelte egész végig az utat.Nem beszélgettünk egész végig.Fredi szomorkásan nyüszített az ölemben.

Mikor az állatorvosi rendelőn voltunk,az ölemben tartva Fredit bementünk és a recepción Harry beszélt a nővel.

-Kérem.Értse meg.Azonnal szüksége van a kutyának a kezelésre.Értem,hogy nem vagyunk időpontban meg minden,de kérem.-mondta Harry,miután a nő már hatodjára mondta azt,hogy soron kívül nem fogadnak senkit sem.

-Hajjjjjjjj...-sóhajtott.-Megnézzem mit tehetek...

-Köszönöm.-mondtam hálásan.

-Harmadik emelet,56-os ajtó.A doktornő épp szabad.

-Köszönjük.-és Harry már karon ragadott.A lift felé húzott.

Mikor a lift megérkezett,beszálltunk és Harry beütötte a harmadik emelet gombját.

-Harry annyira köszönöm...Nem tudom,hogyan háláljam meg...-tekintetem az övét kereste,de Harry csak nem akart rám nézni.

-Ugyan már.-mondta.-Boldog szülinapot.

Tekintete ekkor találkozott az enyémmel.Leállt a lift,a harmadik emeleten.Harry közel hajolt hozzám és megölelt...Majd mikor elengedett,magas teste felém tornyosúlt és csillogó zöld szemei az én barnáimat pásztáztak...Ekkor közel hajolt hozzám és...

Sziasztok!Sajnálom,hogy nem hozok részeket,de szar a telefonom és jelenleg is az infó teremben ülök órán és ekkor írtam meg a részt xdddd.Remélem tetszett nektek,igyekszem a kövivel amennyire csak tudok :)