Dark song(H.S./BEFEJEZETT)

16.,,Terhes vagyok..."

És ekkor valaki oldalról megköszörülte a torkát,így a romantikusnak szánt pillanat el is röppent,mint ahogyan Harry elhúzódott tőlem...

-Elnézést...-mondtam és az öreg bácsira néztem,aki felhívta magára a figyelmet,hogy nem szeretné látni azt ami történt volna kettőnk között Harryvel.

Éreztem ahogyan elönti a pír az arcomat és a tekintetemet a földre szegezve kiszálltam a liftből,Harry pedig utánam.

Megkerestük az 56-os ajtót és bekopogtunk.

-Szabad.-mondta bentről egy női hang.

Harry benyitott,majd engem előre engedve becsukta mögöttünk az ajtót.

-Igen?-kérdezte a nő.

-Kérem segítsen nekünk.-mondtam esedező hangon.

-Dr.Coleman vagyok.-nyújtotta felém a kezét.

-Beca Harrison.-mutatkoztam be egy kézrázással.

-Harry Styles.-biccentett a mögöttem álló Harry.

-Mi a problémájuk?-kérdezte,majd a kezemben tartott kutyusra nézett.

-Átment egy autó az egyik lábán vagy mi és sokkos állapotban van...-hadartam gyorsan.

-Megvizsgálom.-majd óvatosan kivette a kezeim közűl Fredit és vagy 10 percig vizsgálgatta.

-Kissé sokkos állapotban van.Törés van a bal első mancsában.-mondta összehúzott szemöldökkel.

-Jézusom...-kaptam a szám elé a kezem.

-És...Akkor most mi lesz a kutyával?-kérdezte Harry dörmögős hangján.

-Be kell gipszelnem a lábát és persze helyrerakni a törést.-mondta Dr.Coleman.

Na igen...Csak azt nem sejtettük,hogy ez a 3 óra hosszáig fog tartani...De sikeresen hazaértünk.

-Harry én...-suttogtam a kocsiban,mikor leparkoltunk a felhajtón.-Köszönöm...

-Szívesen.-biccentett.

Kiszálltak az autóból és karjaimban Fredivel elindúltam a ház felé.Kinyitotta Harry az ajtót és bementünk a meleg házba.Gigi elhozta Fredi cuccait.Hirtelen felbukkant Gigi a nappaliból,rám ,,enyhe"szívbajt hozva...

-Jesszusom...-motyogtam ijedten.

-Beca én annyira sajnálom...-jött oda hozzám azonnal mikor meglátott.

-Gigi semmi baj.-nyugtatgattam.

-De van baj és nem is kevés...-idegesen a fejét fogta és könnybe lábadt a szeme.

-Gigi...-suttogtam.-Menjünk fel a szobámba...

Bólintott és a könnyei elkezdtek potyogni.

Harry gondterhelt arccal ránk nézett,majd felkapta Fredi cuccait és elindult utánunk a lépcsőn.

Letette az ajtó elé a holmikat és rám nézett...A gyomrom összeugrott hirtelen...Gondterhelten én is rápillantottam,majd nyugtatásképp egy halvány mosolyra húztam a szám.Látszólag ez őt nem nyugtatta meg...

Mikor bementünk Fredit leraktam óvatosan az ágyra,aki összekuporodott és aludt.

Gigi kisírt szemmel felült az ágyamra török ülésbe.

-Mi történt?-kérdeztem,amint vele szemben ültem.

-Annyira sajnálom Beca...-suttogta.

-Gigi, tudom,hogy nem csak ez van...Ennyitől nem borúlnál ki...-magyaráztam.

Gigi elkezdett sírni...Sírt és sírt...Egy idő után zokogott...Majd bömbölt...Sosem láttam ennyire kikészülve...

Magamhoz húztam és megöleltem.Gigi hosszú idő után lenyugodott és már csak szipogott.

-Elmondod mi történt?-kérdeztem halkan.

Gigi kisírt zöldes-barnás szemeit rám emelte.Ami most piros volt.Az arca felvolt puffadva.Na igen...Gigin amúgy is meglátszik ha sír...De ennyi sírástól...Rémesen festett...

-Be...Be...Beca...-dadogta.

Hosszasan szipogott.A könnyeit törölgette a papírzsepikkel amiket adtam neki...Azaz elég sokat adtam neki...

-Gigi csak nyugodtan...-nyugtatgattam.

Bátorítóan megszorítottam a kezét.Gigi lesütötte a szemeit és a takarómat nézte.Egy ideig csak piszkálgatta csendesen.Mintha erőt gyűjtött volna ahhoz,hogy elmondja mi van vele...Aztán rájöttem,hogy kellett is ez az erő gyűjtés...

-Terhes vagyok...-mondta hirtelen,miközben még mindig a takarómat bámulta.

-Gigi...Ez csodálatos!-örültem meg.

De tudtam,hogy ha ki van akadva akkor ez nem jelenthet jót...Gigi mindig is szerette a babákat,nem értettem,hogy miért van kiborúlva...

-És kitől van?-kérdeztem lelkesen.

-Hát pont ez...-mondta a sírást visszatartva.Majd rám emelte ismét könnyes tekintetét.-A baba Harryé...

Ekkor teljesen lesokkoltam...Kifutott minden vér az arcomból... Teljesen lesápadtam...Éreztem,hogy mindjárt elszédülök...Kiszáradt a torkom és meg sem tudtam szólalni...Majd hosszas erőgyűjtés végett sikerült...

-Ezt meg hogy érted?-kérdeztem semleges hangon.

Sziasztok!Sajnálom,hogy régóta nem volt rész de ennek oka volt.Na szóval...Beleesett a vízbe a telefonom,ezt túl élte.Majd utána elromlott a telóm töltése és így már végképp nem tudtam részt írni.Elkértem mások telefonját(akinek volt wattpadja),hogy egy pár szót addig is hadd írjak tovább a részből.A végére már itt van,de úgy,hogy 3 telefonon és egy gépen íródott.Most már van új telefonom így jönni fognak a részek😊Remélem mindenkinek jól sikerült a felvételi,főleg a pontyos rész,ha már nekem nem😂😂😂Igyekszem a kövi részekkel😉