Dark song(H.S./BEFEJEZETT)

20.,, Belekarcolta a H.S.monogrammot"

Elindúlt felém nekem pedig azonnal bekapcsolt a menekülési ösztönöm...

Elkezdtem rohanni.A szobámba nem lett volna okos ötlet,mert ott sarokba tud szorítani.Így az udvar felé kezdtem el rohanni.

Arra nem volt időm,hogy egy cipőt vegyek fel.Így mezítláb szaladtam az aszfalton.Az utca felé kezdtem el rohanni.Csak szaladtam és szaladtam.

De hirtelen valaki visszarántotta a karom...

-Hová mèsz?-kérdezte lihegve.Ő...

-Csak...Csak...-dadogtam lihegve.

Szó nélkül elkezdett a háza felé húzni...Könnyes szemekkel próbáltam kiszabadítani a csuklóm vas markai közül,de nem sikerült...

Felhúrcolt az emeletre abba a szobába.Lelökött az ágyra én pedig összekuporodtam.

-Azt mondtad nem akarsz bántani...-suttogtam.

-Mi?-kapta fel a fejét.

Éppen a szekrényben kotorászott valamit,de megakadt.

-Azt mondtad nem akarsz bántani...-mondtam kicsit hangosabban.

A csendes szobában biztos voltam benne,hogy most már hallja...

-Beca én...-suttogta.

Könnyes szemeimmel rá néztem.

-Beca én nem akarlak bántani...-mondta.-De muszály...

-De miért?-sírtam.

-Csak így maradsz mellettem...-mondta.

-Úgy is melletted maradnék ha szeretnél!-ordítottam el magam hirtelen.

Nem terveztem,hogy ezt kimondom...Kicsúszott a számon...

-Tessék?-kapta felém a fejét.

-Harry én...-nem tudtam kimondani...Nem voltam rá képes...

Harry rám nézett...Felém fordúlt...Kezében tartotta a korbácsot...Majd elengedte...A korbács a földre zuhant.

-Elegem van,hogy sosem tudom mi van köztünk...-zokogtam.

Harry felém közeledett.Felült mellém az ágyra.Maga felé fordította a fejem.A tarkómnál fogva magához húzott és ajkaink összefortak...

Ez volt eddig a legszenvedélyesebb csókom Harrytől...Mintha beleadta volna a sajnálatát és a szeretetét is egyaránt...

Mikor elvált tőlem egyikünk sem lihegett...Ez nem az a vad csók volt ami mindig...Hanem egy új és szenvedélyel teli volt...

Zöld szemeibe néztem...Csillogtak és égtek a vágytól...

-Akarlak...-suttogta.-De nem tehetlek magamévá...

-Miért nem?-suttogtam.

-Még nem állsz készen...-mondta.

Felállt az ágyról,a földről felvette a korbácsot és behajította a szekrénybe.

Az egyik fiókból kivett egy pengét...Odajött hozzám és megfogta a karom.

-Most belevésem a monogrammom a kezedbe,hogy ne felejtsd el a hatos szabályt.-mondta.

Reszketett a kezem és nem bírtam elhúzni tőle.

Lassan a pengét a kezemhez illesztette és belekarcolta a H.S. monogrammot...A kezemből folyt a vér...Reszkettem...

-Így ne merj mostmár se Jamievel,se mással találkozni.-mondta.

A pengét ledobta az ágyra és kiment a szobából.

Sírva néztem a kezemre...

-Rohadt életbe...-suttogtam.-Miért ilyen velem?

Felálltam az ágyról és a szobámba mentem.Kerestem valami kötszert vagy akármit amivel beköthettem volna a kezem.De nem találtam.

A vér kezdett megszáradni a kezemen.A konyhába mentem és a fagyasztóban kotorásztam.Valami hideg után,hogy lehűtse a lüktető véres kezemet.

Valaki megfogta a könyököm.Hirtelen megíjedtem.

-Gyere.-elhúzott a hütőtől,becsukta,majd rám nézett.-Ülj le.

Az asztalon betadin állt egy csomag kötszer mellett.

Leültem az egyik székre,az asztal mellé.

Harry megfogta a karom és maga felé húzta.Hosszasan vizsgálgatta,majd egy vatára fertőtlenítőt öntött és rám nézett.

-Fájni fog.-mondta és már rá is nyomta a nedves vatát.

Felszisszentem...Nagyon fájt...

-Sajnálom...-mondta halkan.

Miután a vér lejött és tiszta lett a kezem,már csak a hegek maradtak ott...Harry gondosan bekötözte.Letette a karom az asztalra óvatosan és csak bámulta a bekötött helyet.Zavartan elhúztam az ölembe a kezem.

-Köszönöm...-mondtam.

Felpillantottam Harryre,szomorúság csillogott a szemében.

-Nagyon fáj?-kérdezte hirtelen.

-Türhető...-mondtam halkan.

-Sajnálom...-mondta.

-Sosem nézek másra ígérem.-fakadt ki belőlem.-Esküszöm.

-És Jamie?-kérdezte.

Hezitáltam egy kicsit,majd megráztam a fejem.

-Nem...-mondtam szomorúan és a bekötött kezem vizslattam.Jamiere gondoltam...A csodás kék szemei te,arra a kedves mosolyára,szőke hajára,ahogy beletúr.És belegondoltam...Hogy ezt már nem látom soha többet.-Őrá sem...

-Rendben.-mondta.

Felpillantottam Harryre...Csendben bámultuk egymást...Zöld szemeiben teljesen elmerültem...Majd egy halvány mosoly jelent meg az arcán,megvillantva a gödröcskéit.

Felállt és mellé sétált...Lehajolt hozzám és megint megcsókolt...És én már megint hagytam...

Sziasztok!Ma két részt is hoztam,mert megszállt az ihlet!(Vagyis megszálltak azok az olvasóim akikkel egy légtérben vagyok...)Így még este,éjfél előtt befejeztem a 20.-dik fejezet😄Remélem tetszett nektek😊És nagyon örülök a sok pozitív visszajelzésnek a könyvemmel kapcsolatban!😍😍😍Emellett pedig bekerült a Fanfiction kategóriában a felkapottak közé a könyvem!!!Nagyon szépen köszönöm !!!😍😍😍