Dark song(H.S./BEFEJEZETT)

19.,,Büntetés..."

A telet elhagyva beléptünk a márciusi tavaszba.Már amennyiben Londonon látszik,hogy tavasz van...

Azóta a nap óta...Azaz Harry szülinapja óta mintha megváltoztak volna a dolgok...

Többet szeretne velem beszélgetést kialakítani...Mintha...Mintha kissé törődőbb lenne...Már nem annyiszor látom azt az eszelős dühöt mint mikor először találkoztunk...Az első találkozás...

Picit elkalandoztam...Többet érinti meg a kezem...Például ha a hütőben matatok akkor hátulról átölel...Furcsa...Nagyon...

De persze azóta történt még valami...Jamie Campbell Bower...

-Igen?-vettem fel a csörgő telefonom,amin csak szám volt.Azaz ismeretlen.

-Beca?Te vagy az?-kérdezte egy ismerős hang...Jamie...

-Igen...-mondtam kissé bizonytalanúl.

-Szia.Tudnánk találkozni?-kérdezte.

Bizonytalanúl körbe néztem...Harry nincs itt,úgyis elment...

-Igen.-mondtam.

-Remek.-mondta.

-És hol találkozunk?-kérdeztem.

-A parkban ahol először.-mondta,majd le is tette.

Gyorsan elkészülődtem.Egy szürkés szakadt farmert vettem fel,egy szürke pulcsival.A hajamat kiengedve hagytam.

A tükörbe nézve elégedett voltam magammal.Gyorsan felvettem egy fekete ,,motoros"dzsekit meg egy szürke sport cipőt és már mentem is.

Hosszú séta után megérkeztek a parkba.Jamie azonnal kiszúrt engem és felém indúlt.

-Szia.-köszönt és hozzám hajolva adott két puszit az arcomra.

-Szia.-mondtam elvörösödve.

Ezután az egész napomat vele töltöttem.És őszintén megmondva...Jól éreztem magam.Nagyon is.Felszabadultabbnak éreztem magam és nem feszengtem annyira,mint Harrynél.

-Hazakísérlek.-jelentette ki.

Már sötét volt és alig láttunk valamit.De kék szemei csak úgy világítottak a sötétben.

Felkísért egészen a medencéig.

-Köszönöm ezt a napot.-mosolyogtam rá.-Jól éreztem magam.

-Én is veled.-mosolygott vissza.

Közeledett az arca hozzám...Már ajkai súrolták enyéimet...De ekkor rossz érzés töltött el és mintha nem szabad lett volna...Lassan eltoltam magamtól és a medencében lévő vízre bámultam...

-Sajnálom.-mondta halkan.

-Nem,semmi baj én sajnálom.Csak...-akadtam meg. Hisz mégsem mondhattam azt,hogy Harry miatt nem teszem meg...

-Jó éjszakát.-felé fordúltam.Láttam,hogy hezitál.Majd lassan megölelt.

-Jó éjt.-mondtam én is.

Jamienek lassan távolodott az alakja a sötétben.Sóhajtva pillantottam vissza a medence vizére.

Harry szemszöge:

Egy hatalmas csokor vörös rózsát fogva a kezemben indúltam meg kifelé.Láttam,hogy Beca hazajött és gondoltam meglepem ennyivel...Csak ő előbb lepett meg engem...

Lefagyott a mosoly az arcomról ahogyan azt láttam,hogy Jamie közel hajol Becahoz...De nem bírtam tovább nézni...Valami összetört bennem megint belül...Dühösen fogtam és felszaladtam a szobámba.

-A kurva kibaszott életbe!!!-ordítottam.

Kinyitottam az ablakot,majd a rózsát kibasztam az ablakon.

-A rohadt életbe!-ordítottam tovább.

A gitáromra néztem ami a szobám sarkában állt megszokottan a sarokban.Felé indúltam,a nyakánál megfogtam és földhöz vágtam.Egy pár húrja kiállt belőle és tönkrement.

Egész este a szobámban voltam...Nem bírtam volna Beca szemébe nézni...

Beca szemszöge:

Egy hatalmas csattanást hallottam a házból.Azonnal berohantam.Már nem tudtam eldönteni,hogy honnan jött a hang.

-Harry?-kérdeztem félve.

Megtorpantam.A nyugati lépcső előtt álltam,ahol Harry szobája van.Nem mertem a lábam feltenni még csak az első fokra sem...Emlékszem a korbács csattanásának hangjára a hátamon...A vér is kifutott az arcomból...Megremegtem...

-Harry?-mondtam még mindig bizonytalanúl.

Az emeleten csend volt.

-Harry!-emeltem fel a hangom.-Ez nem vicces...-suttogtam.

Lesütöttem a szemem és az első lépcsőfokot bámultam...

-Szerintem sem vicces.-hallottam meg ismerős dörmögő hangját.

Felkaptam a fejem és a szemébe néztem.

-Hatos szabály!-emelte fel a hangját.-Nem nézhetsz más srácokra!-mondta.

Hirtelen nem értettem miről van szó...

-Ezt már kétszer megszegted.-mondta ki határozottan.

-Tessék?-kérdeztem erőtlen hangon.

-Tudod mi jár a szabályok megszegéséért.-mondta kegyetlenül.

A lábaim megremegtek és éreztem,hogy szédülök...Az arcomból kifutott a vér és könnyes szemekkel néztem Harryre.

-Büntetés...- suttogtam.

-Pontosan.-mondta könyörtelen hangon és elindúlt felém...

Sziasztok!Itt az újabb rész!Remélem tetszett nektek és igyekszem a kövikkel😊😊😊