_______________
Csak egy játéknak indult. Hazel Avery Grey megszerzésével.
______
🌹🌹🌹
Mi rejtőzhet a sok smink, utálat és gyűlölet mögött?
Képes-e egy szívtelen lány újra szeretni és változni?
_________
Álom vagy valóság?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az utolsó óráról amikor kicsengettek mindenki fejvesztve hagyja el a suli területét. A szekrényem előtt állva jut eszembe, hogy autóval jöttem. -Hazel-kiabálja valaki a nevem. Szerintem Adam az. Ma egész nap a nyakamra járt. Ha azt hiszi, hogy együtt csinálunk meg egy beszámolót már barátok vagyunk, akkor nagyot téved. Sóhajtva nézek oldalra, ahol Isaiah áll. -Sietek szóval mond-mondom, miközben bezárom a szekrényem. Végig nézek rajta, megakad a tekintetem a karján lévő tetoválasokon. Mit is vártam? A rossz fiús kinézethez muszáj társuljon pár tetkó is. -Hazavinnél?-kérdi, miközben neki döl a szekrénynek. -Nem?-mondom flegmán. Biztos, hogy van autója, és ha nem lenne akkor sem vinném haza. -Mit gondolsz, csak úgy ingyen furikázlak? A két szép szemedért?-továbbra is unottan nézek rá, ő pedig felkuncog. -Nem ingyen-mondja, miközben neki lök a szekrényemnek. Elém lép, kezeit mellettem a szekrényen támassza-Meghálálnám, még te is örülnél neki-suttogja mosolygva. Felnevetek, úgy, hogy a folyosón visszhangzik a hangom. -Amit te csinálsz annak nem örülök. Nekem nem jön be ez a duma-simítok végig az arcán, hosszú körmömmel-Nem esik le a bugyim, vagy nedvesedik be. De ajánlom próbáld meg másnál-mosolygok rá-Nagyon nagyot tévedsz, ha az gondolod, hogy egy csetintés alatt megkaphatsz engem. Ellököm magam elől, majd felszegett állal megyek el mellette. Adam már a bejárati ajtónál vár. Nem szólok neki semmit, hanem kimegyek az épületből, mikor a kocsimhoz érek beülök, és várom, hogy Adam is beszálljon. -Hova sietsz ennyire?-kérdi zihálva. -Haza?-kérdem,majd beindítom a motort, és elindulok. Hogy kébzeli az a szemét?! Vagy százzal hajtok, ha nem többel. Mellettem Adam épp az életéért imádkozik. Nem ingyen. Még te is örülnél neki. Azt hiszi, hogy olyan vagyok mint az egyéjszakás kalandjai. Ezt még visszakapod Isaiah. Mikor behajtok a garázsba, Adam rögtön kiszáll az autoból. -Csoda, hogy még élek-mondja. -Ha szeretnéd akkor máskor is hazaviszlek-mondom mosolyogva. -Inkábbne. Még élni szeretnék-mondja, majd elindul utánam. Bemegyünk a házba, Adam pedig rögtön körbenéz. Levettem a cipőm az előszobában, és Adam is ugyan így tesz. -Gondoltam, hogy kibaszott gazdag vagy de, hogy ennyire-mondja Adam, majd belép a nappaliba. Anyának van ízlése, és van pénze így kivitelezhető, hogy olyan legyen a ház, amilyet ő szeretne. Semmi kifogásom a bútorokkal. Sőt, egyszerűen imádom. Bemegyek Adam után a nappaliba, de ő még mindig bámészkodik. -Szerintem beszámolót jöttél csinálni, nem pedig, a házam minden zugát átnézni-teszem csipőre a kezem, majd felsóhajtok. -Téged is szívesen átnéznélek-mondja, miközben sarkon fordul. Féloldalasan elmosolyodik, nekem pedig felfordul tőle a gyomrom. Azt mondtam, hogy talán jobb is, hogy vele vagyok egy csoportban, akkor hülye voltam, vagy csak simán nem voltam észnél. Ez a fiú is egy szoknyapecér. Pedig már azt hittem, hogy nem olyan. -Én meg szívesen pofon vágnálak. Ha lehet akkor még ma megcsináljuk a beszámolót, és nem is látjuk egymást a továbbiakban. Érthető voltam?-emelem fel mutató ujjam. -Aham-arcáról eltűnik a mosoly, ehelyett unottan néz rám.
