_______________
Csak egy játéknak indult. Hazel Avery Grey megszerzésével.
______
🌹🌹🌹
Mi rejtőzhet a sok smink, utálat és gyűlölet mögött?
Képes-e egy szívtelen lány újra szeretni és változni?
_________
Álom vagy valóság?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egy újabb nap. Kinyomom a földön töltődő telefonom óráját, miközben halkan felsóhajtok. De nem baj már csütörtök van. Nagy nehezen ráveszem magam, hogy felüljek az ágyon, majd felálljak. Simán lóghatok ma is a suliból, hisz a szüleim csak este jönnek haza. Meg sem tudják, hogy hazudtam. Rudy nem lesz itthon, mert tudja, hogy hibázott. A szekrényhez szédelgek, és még mindig a lógás gondolata csábít, így mackónadrágot és egy régi elnyűtt pólót veszek ki a szekrényből. Sminkre ma nem lesz szükségem, hisz itthon senki nem lát. Felhúzom a kiválasztott ruhákat, majd felfogom a hajam egy kócos kontyba. Felveszem a földről a telefonom, és kimegyek a szobámból. Megrezzen a kezemben a telefonom, és a kijelzőn azonnal megjelenik Kyle neve. Sóhajtva csúsztatom a telefonom a zsebembe. Azt hiszi, hogy ma is együtt lazulunk, mint tegnap. Tegnap vele lógtam, de ez nem azt jelenti, hogy ma is megismételjük. A konyhába érve, azonnal a gyümölcskosárhoz sétálok, és kiveszek belőle egy almát. Leülök az egyik székre, amikor megszólal a csengő. Rátámaszkodik a csengőre, mint egy őrült. Biztos Rudy valamelyik idétlen haverja. Már nagyon unom őket. Magamban szitkozódva megyek a bejárati ajtóhoz, és úgy nyitom ki mint egy őrült. Utálom ha zavarnak, és ez most egy olyan reggel. Az ajtó előtt pedig nem az a személy van, akire számítottam. Az arcomról eltűnik a fintor, helyette a meglepődöttség ül ki. -Te meg?-kérdem, miközben megfogom a karját, és behúzom a házba. Még az kell, hogy Kyle meglássa őt itt. Becsukom a bejárati ajtót, majd a fiúra nézek, aki épp végigmért. -Neked is szép jó reggelt. Igen jól aludtam, köszönöm kérdésed-mondja szórakozottan. Csak tudnám mi a fenéért van korán reggel ilyen jó kedve, hogy még egy poént is próbál elsütni. -NIncs kedvem poénkodni-mondom unottan. -Milyen elkenődött valaki, ilyen szép reggelen-mondja Seb. -Miért vagy itt, Seb?-kérdem, miközben ő kikapja a kezemből az almát és beleharap. -Azt hittem örülni fogsz nekem, és majd kicsattansz majd az örömtől, ha megtudod, hogy ma velem lóghatsz suli helyett-mondja-Így is dögös vagy. -Nem lógok veled, és ne méregess már-forgatom meg a szemem. -Nincs smink, feszülős póló és cicanaci. Azt hiszem ez vagy te-mondja, és továbbra sem veszi le a szemét a szettemről. -Nem számítottam rád, de így alakult-mondom, miközben bemegyek a konyhába. -Azt hiszem most már mindig bejelentés nélkül jövök-mondja mosolyogva, majd felém nyújtja az almát. -Megtarthatod-mondom, miközben elveszek egy másikat. -Komolyan, gyönyörű vagy. Lennél a barátnőm?-kérdi, én pedig félrenyelem a falatot, ő pedig enyhén megütögeti a hátam, miközben nevet rajtam. Jesszusom. -Te nem vagy normális-mondom a mellkasomra tapasztott kézzel-Szóval mi a terv mára-pillantok a fiúra. -Plázázásra gondoltam-mondja, én pedig újra a fulladozás szélén állok. -Ugye ez most vicc volt?-kérdem. -Halál komolyan mondtam. Szóval húzd fel a kabátod, mert indulunk-mondja mosolyogva. -Átöltözök, és mehetünk-mondom, de ő azonnal megrázza a fejét-Így nem megyek ki, ne is álmodj. -Öt perc-mondja szigorúan. -Öt perc alatt nem sikerül még csak ki sem választani, amit felvennék-mondom mosolyogva, majd felsietek a szobámba.
