A zuhanyt megejtve később már a konyhapultnál állok a rám vagy két-három számmal nagyobb ingben és egy szál bokszerben. A felső ujját könyökömig felhajtom, hogy ne akadályozzon a zöldségek felszeletelésében, míg a vacsorát készítem elő, s nem is érzem magam túl magamutogatónak, hiszen még a fenekem is takarja a ruhadarab.
Éppen a répát vágom fel kisebb darabokra, mikor Jungkook beáll mögém és kezeit derekamra helyezve, állát vállamon pihentetve követi figyelemmel, amit csinálok. Oldalra pillantok, amit úgy tűnik, megérez, ugyanis ő is felvezeti pillantását rám és gyermekies mosollyal néz vissza. Szívesen ölelném magamhoz, vagy egyszerűen csak hagynám, hogy ő így tesz, mint most, de nincs köztünk semmi, ráadásul csak játékszernek akar, úgyhogy ezzel csak azt fogja elérni, hogy félreértsem. Leteszem a kést is a kezemből és lefejtem övéit derekamról, miközben oldalra fordulva tolom el magamtól, amit értetlen pislogással reagál le.
- Mindenkivel ezt csinálod? – ráncolom szemöldököm. – Ne ölelgess! Ha csak játékra kellek neked, akkor viselkedj is ahhoz mérten, különben azt fogom hinni, mást akarsz, annak pedig nem örülnél, nem igaz? Nem szereted a partnereid lelkét ápolgatni.
- Nem csinálom ezt mindenkivel – pislog nagyokat. – Mármint valamilyen szinten de, mivel szerződés ide vagy oda, de valamilyen értelemben kapcsolatban vagyunk.
- És ezért ölelgetsz, mikor éppen vacsorát próbálnék összeütni kettőnknek? Nem gondoltam, hogy ennyi ideig maradsz – harapok ajkamba feszülten, mire pillantása elsötétül, én pedig észbe kapva engedem ki fogaim közül párnám.
- Éjszakára szerintem nem maradok – lép mellém és húzza magához a vágódeszkát a zöldségekkel, majd megfogva a kést szeletel tovább, ezzel elérve, hogy bennem rekedjen a levegő egyszerre azért, mert mi az, hogy ő ezt megcsinálja, másrészt azért, mert így látom karjain megfeszülni az izmokat minden egyes nehezebb darab vágásánál, ugyanis felső ruházat nincsen rajta. Azt nem volt hajlandó felvenni, mindössze egy melegítőnadrágot húzott magára, ami történetesen az enyém, de jó rá is, hiszen a kényelmesebb darabokat preferálom, így nagyobbakat veszek. Alapvetően kisebb a méretem, mint az övé, hiszen míg ő tele van izmokkal, addig én nyurga vagyok, de ezen változtatni nem fogok. Még meg is szidott, amiért ilyen gyatra a ruhatáram, aminek a fele az ágyamon díszelgett, mikor kiléptem a fürdőből. – Nem foglak zavarni, aztán meg néhány papírmunkát el kell intéznem az irodában attól, hogy a találkozókat lemondtam – magyarázkodik tovább, a végére pedig elmosolyodik, s szeme sarkából rám pillant egy másodperc erejéig. – Még soha nem csináltam ilyet.
- Mármint micsodát?
- Senki miatt sem kellett még lemondanom a munkát azért, mert közölte velem, hogy tulajdonképpen szűz a segge – nevet fel, mire erőteljesen bokszolok oldalába, így a kést ki is ejti kezéből és az ütött felültre teszi felnyögve.
- Így folytatod, nem fogok belemenni – teszem csípőre kezeim.
- Ugyan, hiszen már rég megnyertelek magamnak – húzza ki magát vigyorogva, mire tikkel egyet a jobb szemem. – Ó, mérges vagy? – tesz egy lépést felém, így túl közel férkőzve hozzám, s fejét is oldalra biccenti, ahogy kíváncsian néz rám.
- Lehet, hogy ez a nagy egód másoknak eddig bejött, de engem biztosan nem fogsz vele megnyerni – mosolyodom el gúnyosan. – Tudod, igazából ez az én lakásom, úgyhogy akár távozhatnál is.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Stalker with love [BEFEJEZETT]
FanficTaehyung egy középréteghez tartozó 27 éves férfi, aki egy kávézóban dolgozik, ahová az egyik nap belép egy igazán elegáns férfi. Azonnal magával ragadja a kisugárzása, a külseje, de sugárzik belőle valami olyasmi, amitől rettegnie kellene. De vajon...