Stalker with love [BEFEJEZETT]

2.évad - 13.rész

Sziasztok! ^^ Na, most itt vagyok máris a következő résszel :) Igyekeztem, ahogy tudtam, de nem ígérek előre semmit. Nem érzem túl jó résznek, azért remélem, tetszeni fog. Csemegézzetek így estére! ^^

Lábaim kinyújtva, izmaim megfeszítve, karjaim is fejem fölé emelve, hátamra fordulva az ágyban nyöszörgök fel, miközben ébredezem. Furcsa mód kipihentnek és nyugodtnak érzem magam, ami olyasféle boldogsággal tölt el, amilyet ritkán tapasztal az ember. Azt kívánom, bárcsak minden reggel ilyen békésen kelhetnék fel, gondok nélkül, mindent a hátam mögött hagyva.

Le se tagadhatnám, mennyire szerelmes vagyok, mikor is szinte látom kívülről magam, amint csillogó szemekkel fordítom fejem a mellettem fekvő irányába. Szeretek hamarabb kelni, mint ő, mivel ilyenkor sokkal ártatlanabbnak tűnik, mint éberen, és szeretem is nézni, ahogyan békésen szuszog, mintha nem nyomná a felelősség súlya a vállát.

Váratlanul csap meg az érzés, mennyire szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Jeon's vállalat örökösével járok. Elnyertem a szívét, együtt vagyunk, én lehetek a második igazi kapcsolata, ami pedig a legfontosabb, hogy viszont szeret. Nem mondja ki, sokszor nem is mutatja, de tudom, hogy így van, érzem. Ha változnának az érzései, nem úgy állna hozzám, ahogyan, márpedig felém nyitott, s napról napra egyre többet ad magából, egy újabb falatot, egy kis apróságot, hogy megismerjem. Boldogsággal tölt el, hogy én lehetek az, aki jobbá teszi a mindennapjait, az életét.

Végigmérem a takaróval fedett alakját, viszont az anyag csak hasáig ér, úgy fekszik elkényelmesedve. Újabb érzelmi hullám megy végig rajtam, fellángoltatva bennem a vágyat, hogy szerepet akarok cserélni, pedig tudom, hogy úgysem engedné meg. Az érzés mégis magával ragad, a csendben légvételem sokkal hangosabban hallani, mellkasom is hol nagyobbra, hol kisebbre tágul, ahogyan méregetem a fiatalabbat. Meg kellene próbálnom, hiszen alszik, álmából felkelve csak nincsen energiája arra, hogy átvegye az irányítást! Hozzám jelenleg úgysem érhet ilyen módon, hiszen, ha muszáj lenne megmondanom, az lenne a válaszom, hogy igen, még mindig fáj a fenekem, még ha nem is annyira, mint tegnap. Már alig érezni, azért jobb, ha pihentetem magam, de csak ilyen tekintetben. Ha Jungkook mellettem van, nehezen tudom visszafogni magam, ezzel pedig ő sincs másképp, biztos vagyok benne.

Bízva a szerencsémben támaszkodom meg alkaromon, ahogy felé fordulok, viszont jól emlékszem, múltkor mi történt, mikor csókkal köszöntöttem. Óvatosabbnak, mégis határozottabbnak kell lennem, hogy érezze a dominanciát, így megmutatva neki végre, van jó oldala is annak, ha ő a passzív fél. Meg kell engednie.

Lágy csókot hintek ajkaira, melyre először nem is reagál, majd így folytatom utam, az állát is megkóstolva, mindeközben úgy helyezkedve, hogy kényelmesebben elférjek felette. Mocorgásomra határozott ébredezésbe kezd, mire ezt az alkalmat választom arra, hogy lábam átvessem felette, a takarót pedig magamra terítve boruljak le rá. Szemeit nagyra nyitja, meglepetten pislog párat, majd realizálva a helyzetet, az ő tekintete is egy pillanat alatt változik meg. Imádom, hogy ilyen könnyen fel tudom csigázni, hogy sosincs ellenére, ha szexről van szó. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ő nem éppen úgy képzeli el a felállást, ahogyan én, de ezen hamar változtatni tudunk. Megmutatom én neki, hogy ki lesz most a dominánsabb! Nekem aztán nem tesz be semmit, még érzékeny a fenekem.

Jungkook húz le magához egy szenvedélyesebb csókra, nyelvét is átvezetve számba, azzal simogatva ízlelőszervem, mire akaratlanul szusszantok fel, majd vonaglok is meg ölében ülve, egész testén fekve. A vágy egy újabb hulláma sodor végig testemen, ekkor pedig már nem bírok magammal, kényelmesebben megtámaszkodom, úgy simítok végig mellkasán a ruhán keresztül. Elválnak ajkaink, így áttérek nyakának kényeztetésére, megszívva fehér bőrét, mire elégedetten mordul fel, csípőjét is fellökve, amit nem bírok vigyor nélkül hagyni. Úgy érzem, nyeregben vagyok, viszont ez hamar megváltozik, mikor határozottan fog körbe karjaival, s fordít a felálláson, könnyedén teperve maga alá, így lábaim között foglalva el már mondhatni törzshelyét.