Visszatérés

16

Amikor reggel kinyitottam a szemem mr. Kockahassal találtam szemben magam. Ennél szebb látványt kora reggel még életemben nem láttam, pedig ébredtem már arra is, hogy egy cuki kutyuli néz velem farkasszemet. Óvatosan kimásztam az ágyból ügyelve arra, hogy ne ébresszem fel. Bementem a fürdőbe lezuhanyoztam és visszavettem Mike pólóját. Miután megfésülködtem lementem és elkezdtem palacsintát sütni. Az egész konyhát feltúrtam mire megtaláltam a palacsintasütőt. Már majdnem kész voltam, amikor két meleg kéz fogta át a derekamat. Egyből tudtam, hogy nem a baltás gyilkos az, hanem Mike.

- Jó reggelt! – köszöntem neki.

- Neked is Hercegnő! Meg tudnám szokni, hogy minden reggel erre ébredjek. – Suttogta a fülembe.

Istenem ez a srác az őrületbe fog kergetni. A palacsintákkal pár perc múlva kész lettem, kitálaltam.

- Mike, elkérhetem a telód? – kérdeztem mivel a bátyámat fel kéne, hívnom mielőtt utánam küldi a hegyi mentőket.

- Persze, a szobámban van. – mondta.

Felügettem a lépcsőn az említett helyiségig. A szobában nem értem, hogy lett egy éjszaka alatt ilyen kupi. A telefont az ágy alatt találtam meg. Beírtam, Et számát és felhívtam. Egyedül az ő számát tudom fejből, meg persze az enyémet. De néha a sajátomban is elrontok pár számot, mert annyiszor kellet már változtatni.

- Szia! – szóltam bele amint felvette.

- Mielőtt megkérdeznéd, jól vagyok. Csak azért hívtalak, hogy van, a konyhában a komódon egy füzet abba beírnád, hogy mikor mentem el és, hogy Mikenel vagyok? – kértem.

- Mikor jössz haza? – kérdezte.

- 3-ra otthon vagyok. – mondtam

- Várjunk ki az a Mike? – látom felfogta a lényeget.

- Hát ö... - már majdnem megmondtam, de a szavamba vágott.

- Ő az, akivel tegnap smároltál a kocsiban? – kérdezte - És te nála aludtál? Mond, hogy nem próbálkozott be nálad! Ha igen akkor szétverem az arcát! – húzta fel magát.

- Nyugi semmit sem csinált. Most megyek, szia!

- Jó, szia! – köszönt és lerakta.

A telót letettem az ágyra és visszamentem a konyhába. Mike már a fele palacsintát benyomta. Leültem az asztalhoz és én is nekiláttam az adagomnak. Reggeli után elmosogattunk.

- Nézzünk filmet! – kértem.

- Oké csak ne nyálasat. – válaszolt.

Boldogan odaugráltam a kanapéhoz és bekapcsoltam a Titanicot. Mike elég fancsali képet vágott.

- Azt mondtam, hogy ne nyálasat. – ült le.

- De ez nem nyálas, hanem romantikus. – ellenkeztem.

- Én pasi vagyok, és az akciófilmeket szeretem.

- Én meg lány és a romantikusat. Most megnézzük ezt aztán legközelebb valami horrort vagy akciósat jó? – néztem rá kutyaszemekkel és még a szempillámat is rebegtettem.

- Jó. – sóhajtott és leült az ágyra.

Kb. 10 percenként felültem majd lefeküdtem. De sehogy sem találtam a helyem. Fekve a fejemnek nem volt jó ülve meg az egész testemnek. Mike megpaskolta a lábát jelezve, hogy használjam párnaként. Rátettem a fejem, hogy ennek az embernek milyen jó ötletei vannak?! Halkan mondtam egy „Köszit" és néztem tovább a filmet. Valahol a film közepén elaludtam, mivel amikor felkeltem a fejem alatt Mike lába helyett egy párna van a fejem alatt és a tv is ki lett kapcsolva. Elkezdem megkeresni. A szobájában találok rá, a földön ülve xbox-ozik mint a kisfiúk. Mondanom sem kell, hogy mennyire aranyos. Egy jó ideig nézem mosolyogva, amikor észrevesz. Előszed egy másik konzolt és nekem adja.