Destiny III - Százegyedik lélek végzete [✔]

Harminckettedik fejezet

Wonho

+18

- Komolyan Wonho, komolyan? - Jackson elhűlten nézett rám, kezeiben ott voltak azok a dolgok, amiket...
- Te ezeket honnan szerezted? - Hoseok gyanakvóan nézett rám.
- Nem mindegy?! - csattantam fel halkan. - Csak vegyétek fel. - Egymásra néztek, majd sóhajtva kezdtek el vetkőzni. Őszintén mindhármunknak zavarba ejtő volt, hogy egymás előtt vetkőztünk le, majd vettük fel a vett dolgokat, de én bennem az volt, hogy úgyis együtt vagyunk, többször is látni fogjuk egymást, sőt...
Amikor mindhárman végeztünk, már csak Dest vártuk, hogy feljöjjön a szobába, ami pár perc múlva hallható volt. Hallottam a lépteit, ahogy közeledett a szobaajtó felé. Lenyomódott az ajtó kilincs, és lélegzetvisszafojtva, mégis mosolyogva vártam, hogy benyisson.
Ahogy ránk nézett megtorpant a küszöbön, végig nézett rajtunk. Míg semmit se reagált az én idegeim kezdték feladni, és már-már arra készültem, hogy elkezd velünk kiabálni, de ő bármi szó nélkül beljebb lépet, és becsukta az ajtót. Amint felénk fordult megváltozott a tekintete, amitől már megkönnyebbültem. Vágyakozás volt a szemeiben, vágyott ránk.
- Legalább szólhattatok volna - rekedt hangjára nagyobb lett a mosolyom, és izgatottan vártam, hogy közelebb érjen hozzánk.
- Le ordítottad volna a fejünket - Jackson feltérdelt, mire Hoseokkal összenéztünk mosolyogva. Jackson valóban visszakozott a kapcsolat ellen, sőt Des ellen is, mégis észrevehető rajta, hogy mennyire is vágyik az érintésére, a teste melegére.
- Lehet - Des Jacksont a derekánál fogva magához húzta, és megcsókolta, de a szemeivel engem nézett. Perzselt a tekintete.
Jackson elkezdte kigombolni Des ingét, majd elválva tőle lesimította a vállairól, és az ágy mellé hullott. Majd Jackson elhúzódott tőle, mire Desmond kicsatolta a nadrág övét, kigombolta, lehúzta a cipzárt, majd már a farmerja nélkül térdelt fel az ágyra.
Felém fordulva a tarkómra fogott, és magához húzott, csókját rögtön viszonoztam átkarolva a nyakát, de éreztem, hogy Jacksonék mögém másznak. Éreztem Hoseok ujjait az oldalamon, Jackson ajkait a vállamon, amik csak még inkább rátettek az izgalmamra.
Des egyik keze végig vándorlót a mellkasomon, hasamon, míg a vágyam köré fonta az ujjait, amitől a csókba nyögtem. Keze lassan mozgott rajtam, ami miatt elváltam tőle, csak sóhajtozni tudtam.
- Síkosító? - Jackson eltávolodott tőlem, majd a szemem sarkából láttam, hogy az ágy melletti szekrényről elvette a tubust, és Des kezébe adta. Én csak a szemeim kapkodtam köztük, főképp, hogy Des elvette a kezét rólam.
Tubust letette mellém, majd engem a vállaimnál fogva megfordított, mire a kezeimen támaszkodva hátra néztem rá a vállam felett. Épp az alsóját vette le magáról, de amikor megláttam a méretét, azt hittem ott ájulok el...
Éreztem, hogy a macska farkat óvatosan húzta ki belőlem, majd hallottam a síkosító felnyitását, míg nem egy hideg ujjat éreztem meg. Az ujjával körözött körülötte, és óvatosan nyomta fel az első ujját. Igaz a farok után nem volt oly borzasztóan fájdalmas, de ettől függetlenül fájt.
Jackson kezeivel a hátamat simogatta, ajkaival a bőrömet kényeztette. Őszintén még e pillanatokban is ledöbbentet, hogy Jackson és Hoseok mennyire megváltoztak, hisz bármi kétely nélkül hozzám érnek. De a vállam felett láttam, hogy Des Hoseokkal csókolózott, míg engem tágított, mégis ahogy még egy ujját csatlakoztatta sziszegve döntöttem a homlokom a kezeimre.
Kis ideig nem mozgatta a kezét, majd lassan újra elkezdte, sokkal fájdalmasabb volt, mint egy ujj. Valahogy kezdek félni ő tőle, főképp, hogy még ülni se fogunk tudni. Kezét egyre gyorsabban mozgatta bennem, mégis félszemmel folyton Hoseokot és őt figyeltem. Ekkor is volt, hogy megpillantottam Hoseok kezében a síkosítót, és végig nézhettem, ahogy nyomott a tenyerébe, és amint Des felnyomta a harmadik ujját is, Hoseok marokra fogta Dest, elkenve a farkán a síkosítót.
Három ujj megszokása rosszabb, és időigényesebb volt, de már őt szerettem volna érezni magamban, még ha fájdalmas is lesz.
- Des... - nyöszörögtem, és éreztem, ahogy kihúzza az ujjait, majd megéreztem őt. Lassan, és óvatosan haladt, de még így is kicsordultak a könnyeim. Míg nem jeleztem neki nem is mozgott, pedig tudtam, hogy legszívesebben már mozogna. Talán e tudat miatt is a fájdalmam ellenére megmozdítottam a csípőmet, mire lassan elkezdett mozogni. Fájt, nagyon fájt, olyan mintha szét akarna szakítani, mégis ahogy fokozatosan gyorsított a tempóján már élvezetes volt. Nem a fájdalomtól sziszegtem, hanem az élvezettől nyögtem.
Szemem sarkából láttam, hogy Jackson döbbent pislogással támaszkodott meg a kezein. Kisebb grimaszaiból tudtam, hogy Des elkezdte őt tágítani, ahogy már ő is a kezein tartotta a homlokát. Hoseok keze rajtam mozgott Des tempójával egyetemben, és hallható volt, hogy csókolóznak.
Hoseok keze, Des bennem túl euforikus érzéseket keltett, de amikor olyan pontot talált el még az ajkaim is elnyíltak. Des folyton próbálta magát oda irányítani, és még kettőt döfött, Hoseok kezébe engedtem az élvezetem, mégis éreztem, hogy ő se tudta visszatartani. Kisebb mosollyal támaszkodtam a tenyereimre, és hátra néztem rá, de ő lehunyt szemekkel sóhajtott.
Jacksonnal helyet cseréltünk, és akkor én voltam az, aki Jacksont nyugtatta, míg magába fogadta Dest. Látható volt rajta, hogy nagyon is fáj neki, talán még nálam is rosszabbul viselte, mégse kérte, hogy hagyjuk abba. E miatt is csókolgattam a vállát, hátát, kezemmel a fenekét markolgattam, és amikor Des lassan mozogni kezdett, a kezemmel Jackson farkára fogtam lassan húzogatva a bőrt.
Hoseok Des nyakát átölelve minket nézett, de közben Des őt tágította, mégis ő rajta egyáltalán nem látszott a fájdalom. Sőt véleményem szerint ő képes lenne elélvezni még Des ujjaitól is.
Jacksonon láthatóvá vált, hogy egyre jobban élvezi, de a nyögései alapján, és a kezemen lévő nedvtől hallható, érezhető volt, hogy elfog élvezni, ami persze egy utolsó döfés után meg is történt. Lihegve rogyott a kezeire, amin nem bírtam ki mosoly nélkül, és apró csókot adtam a homlokára, amire halvány mosoly jelent meg az ajkain.
Hoseokkal való szeretkezését már Jacksonnal együtt néztük, akinél egyáltalán nem finomkodott. Habár Hoseok nem is bánta, mivel ahogy Des bevágta magát belé, belőle elég kéjes, és hangos nyögés szakadt fel. Egy kicsit elgondolkoznék Hoseok szadista énjén... De még ha kissé az is, ettől még olyan kéjes nyögések szakadtak fel belőle, amitől attól féltem újra izgalomba jövök.
Des Hoseok hátára hajolt, egyik kezével összefűzte az ujjaikat, másik kezével Hoseok farkára fogott, és a tempójával egyetemben mozgatta a kezét. Hoseok sokkal hamarabb élvezett el, amivel bebizonyosodott, hogy Des ujjaitól is képes lenne elélvezni, és maga Des, ahogy kitöltötte őt, már elegendő volt arra, hogy hamar elélvezzen. Rejtély...

~***~

Des az ágyban középen feküdt, én a jobb oldalán, Jackson a bal oldalán, Hoseok pedig a lábai közt. Valójában elgondolkoztam azon, hogy hogyan nem zavarhatja őt az, hogy valamelyikünk épp a lábai közt fekszik, hiszen a férfiasságán fekszik, sőt össze is érhetnek. Egyszer kifaggatom róla.
- Tehát, - mindhárman felnéztünk rá, de ő a plafont bámulta. - honnan van nektek szex játékotok? - Jacksonék rám néztek, én jobban bújtam Deshez, mire éreztem, hogy a kezét felsimítja a derekamra, és hüvelykujjával a bőrömet cirógatta. - Wonho?
- Nem én vettem - motyogtam átölelve a mellkasát. - Csak... Csak megkértem valakit.
- Megkértél valakit, hogy vegyen neked szex játékot? - Des és Hoseok hitetlenkedésén elhúztam a számat, de aprót bólintottam.
- Sajnálom - suttogtam. - Én csak szerettem volna, hogy végre érezhessünk téged, hogy.. Hogy megkívánj..
- Te azt hitted, hogy nem kívánlak titeket? - félve felpillantottam rá. Des engem nézett döbbenten. - Istenem, de buta vagy. - Sóhajtva nézett fel újra a plafonra. - El se hiszitek, hogy mennyire is kívántalak titeket, hogy mennyire szerettem volna veletek így aludni.
- De akkor miért nem akartál velünk lefeküdni?
- Szerintem elégszer átbeszéltük ezt - nézett rám, de én vállat vonva hunytam le a szemeimet, és csak élveztem, hogy mellette lehetek. Igaz másnapra mindhármunknak nehéz lesz ülni.
- Holnap nem fogok felkelni az ágyból - motyogtam egy ásítás után.
- Én sem... - Jackson és Hoseok is, de még mielőtt elaludtam volna hallottam Des halk nevetését, amitől halvány mosollyal az ajkaimon aludtam el.