Napsütéses reggel.A legjobb amit el tudtam volna képzelni a hangulatomhoz.Tegnap későn értünk haza,amit nem bántam de elég nehéz volt felkelni,főleg hogy még suliba is kellett menni.
A randi Harry-vel csodálatos volt.Aranyos volt,és tényleg mind a kettőnk magát adta.Életemben talán ez volt az-az este amit nem bántam meg és soha nem is fogom.Valójában fogalmam sincsen hogyan is állunk,de nem is nagyon beszéltünk róla.Igazából,lesz ami lesz.A vacsora közben nagyon sokat gondolkodtam,hogy Harry még itthon miért volt ilyen zavarodott.Amikor ott voltunk láttam,hogy az elején nem tudta magát elengedni.Valami zavarta,csak nem tudtam mi az,és ő sem mondta el.Tudhatná,hogy mindent elmondhat nekem,de ezt mégsem tette.Persze,lehet olyan dolog amibe nem akar bele keverni,azonban akkor is aggódom.Mi van ha nagy baj van,és én nem tudok segíteni?!Viszont egy idő után ezt is elvetettem.Ha akarja és úgy érzi majd elmondja,nem erőltetem.
Öltözködés közben,hallottam hogy valakivel beszél telefonon.Nem akartam de akaratlanul is meghallottam.Úgy döntöttem inkább nem hallgatózom,ezért elmentem a fürdőbe elkészülődni.A hajamat egy laza kontyba raktam fel,és raktam egy kis szájfényt is,csak a változatosság kedvéért.Meghallottam telefonom csörgését.A kijelzőn az "anyu" szó jelent meg.Mellette megláttam az órát,ami 7:40-et mutatott.Gyorsan kinyomtam a telefont,majd felkaptam minden cuccomat,és futtában mentem le a lépcsőn.Amint leégtem megláttam Harry-t aki a konyhapulton támaszkodva,elhajtotta a fejét.Aggódni kezdtem.Oda mentem mellé,de meg sem mozdult.
-Minden rendben?-kezdtem simogatni a hátát.Alig láthatóan bólintott,de ezen kívül semmi.Ezért folytattam,hátha megszólal.-Hallottam,hogy beszéltél valakivel telefonon,nem hallgatóztam!Csak gondoltam ez zaklatott fel ennyire.-próbálkoztam.Felemelte a fejét és az ablakon kibámúlva a tájat nézte.-Suliba kéne mennünk,el fogunk késni.-beszéltem tovább.
-Én nem megyek,te mész!-megfordulva,felvette a pultról a kulcsot és a telefonját.-Csak elviszlek.-ment az ajtóhoz,követtem.Beszálltunk a kocsiba,és Harr begyotsított.Nem tudtam mire vélni a reggeli viselkedését.Nem haragudtam rá,csak legalább annyit mondhatott volna,hogy nem akarja elmondani,és akkor annyiban hagyom.De ehelyett inkább hallgatott tovább mint a sír,nem is szólt hozzám.Azon viszont végképp meglepődtem,hogy nem is jön suliba.Akkora baj csak nincsen.Vagy.....igen?
Harry telefonja megszólalt,és mint mindig most is a kis tartójába volt,mint szokott,ezért pontosan láttam ki keresi.Akaratlanul is kibukkant belőlem a kérdés.Nem akartam tolakodó lenni,de ez zavart.
-Miért keres téged Mrs.Hemilton nyomozó?-kérdeztem felé fordulva,meg sem szólalva kinyomta a telefont.Oly annyira,hogy majdnem betörte a képernyőjét.
-Nem érdekes.-rázta a fejét.Ezután nem beszélgettünk.Pedig szerettem volna ha beszélünk a tegnapról.Végülis csak nekem nem volt egyértelmű?Fogalmam sem volt mi van közöttünk,de nem csak ez zavart fel igazán.Mrs.Hemilton!Miért hívta Harry-t?!Mostmár végképp összezavarodtam.Mi folyik körülöttem?Nem értek semmit.
A suli parkolójában megállva megrezzent a telefonom.Előhúzva megnéztem ki az.Anyu küldött egy SMS-t.Feloldottam a telefonomat és kínyáncsian néztem meg az üzenetet."Miért nem hívtál vissza?Tara ezt legközelebb ne csináld,megilyedtem!Csak annyit akartam mondani,nem tudunk haza menni.Sajnos van még egy kis elintézni valónk,de bizonyára két nap és ismét látjuk egymást!Sajnálom,puszi,és üdv Harry-nek."-olvasva az üzenetet,elkeseredtem.Azt hittem ma tényleg haza jönnek,meg szerettem volna osztani velük,mind azt ami ebben a pár napban történt velem,de erre megint nem lesz alkalmam.Szomorúan írtam vissza egy oké-t.Mivel gondoltam Harry úgy sem száll ki,és mivel nem is beszél velem,kiszálltam,az autóból,és elindultam a suli bejárata felé,de egy kéz megragadva visszarántott.
-Sajnálom!Nem akartalak megbántani,hülye voltam.-nézett a szemembe Harry,csillogó szemeivel.Nem tudtam haragudni rá.
-Semmi baj,csak megilyedtem!-az arcomat a kezei közé fogva,megcsókolt.Erre volt most szükségem.A közelségére.Boldogan csókoltam vissza.Lehet,hogy nem haragudtam,de azok a kérdések még mindig ott motoszkáltak a fejemben,és az volt az érzésem,hogy nem fognak eltűnni egy hamar onnan.
Eltávolodtunk egymástól.Meg akartam kérdezni mégis miért volt ma ilyen egész reggel,de ezzel elrontottam volna a pillanatunkat.Abban maradtam,hogyha akarja akkor majd elmondja,de ha nem akkor is előbb utóbb megtudom.Azért még egy próbát tettem.
-Biztos nem jössz?-kérdeztem kutya szemekkel.Közben a mellkasán pihentettem a kezeimet.Elmosolyodott.
-Nem,van egy kis elintézni valóm.-fogta át a derekamat.Bólintottam,majd még egy puszit adva neki,elindultam a suli bejárata felé.A folyosón sétálva rájöttem,hogy már negyed órát késtem,ezért futni kezdtem.Bekopogtam az ajtón,aztán benyitottam.A tanár felém fordult,ahogy mindenki.
-Elnézést!-kértem bocsánatot késésemért,aztán a helyemre mentem.Aubrey mellé.
-Hol a francban voltál?-kérdezte suttogva.
-Harry-vel voltam.-suttogtam visza.Erre elmosolyodott,és egy halk sikítás hagyta el a száját.Az óra elég unalmas volt,leginkább a reggeli dolgokon járt az eszem.Mrs.Hemilton hívása,az hogy Harry ennyire zavarodott,még az is felmerült bennem,hogy talán miattam.Aztán pedig anyu üzenete.Mindegyik nagyon felzaklatott,hirtelen mindenre akartam tudni a választ.
Suli után a parkolóban várt Harry.Elköszöntem Aubrey-tól,akinek mindent elmeséltem a szünetben.És mikor elváltunk egy sok sikert sugott a fülembe.Köszit tátogtam vissza neki,majd megfordulva Harry-hez mentem,aki mosolyogva köszöntött.Mikor oda értem adott egy puszit,majd Aubrey-nak intett egyet,aztán mindketten beszálltunk.Vártam,hogy ő kezdjen beszélni,mondjuk hogy elmondja mi volt a baja.
-Jól sejtem,hogy elmondtál neki mindent?-mosolyogott vezetés közben.
-Nem lehet semmit titkolni előtte.-kuncogtam.Ezzel Harry is egyetértett.
Amint haza értünk gyorsan átöltöztem,és lementem Harry-hez aki a kanapén ült.Leültem mellé,majd magához húzva megpuszilta a homlokomat.Sóhajtott egyet,aztán a távirányítóért nyúlva lehalkította a tévét,majd visszatette az asztalra.Egyik kezével átkarolt,a másikkal pedig összekulcsolta a kezeinket.
-Szeretném ha tudnád miért voltam ma reggel ilyen zavarodott.-nézte az összekulcsolt kezeinket.Bólintottam,majd bele is kezdett.-Reggel a szüleimmel beszéltem,és azt mondták,azt akarják,hogy haza menjek.........
