-Szeretném ha tudnád miért voltam ma reggel ilyen zavarodott.-nézte az összekulcsolt kezeinket.Bólintottam,majd bele is kezdett.-Reggel a szüleimmel beszéltem,és azt mondták,azt akarják,hogy haza menjek.-nem tudtam megszólalni.El sem tudtam képzeéni,hogy Harry elmenjen,nem akartam hinni a fülemnek.Nem akartam elképzelni,mi lenne ha nem lenne velem nap mint nap!Könnyek gyűltek a szemembe.
-É-és el mész?-kérdeztem félve a választól.Felfele nézve rebegtettem a pilláimat,hogy ne follyanak le a könnyeim.Nem akartam a döntését ezzel nehezíteni,és azt sem szerettem volna ha miattam marad itt.Az önzőség lett volna részemről.Rám emelte tekintetét,mire én is rá néztem,de előtte gyorsan letöröltem a könnyeimet.
-Nem hagynálak itt!-rázta a fejét.Nem,nem mondhatta ezt!Nem én kell,hogy az első legyek,hanem a családja.
-Nem!Harry,a családodról van szó,egyértelmű,hogy haza kell menned!-keltem ki magamból.Megeredtek a könnyeim,nem tartogattam tovább magamban.Felállva a kanapéról,Harry elé léptem.-Nem lehetek én az első,a családod kell hogy az legyen!-sírtam tovább.Harry felállt,és az arcomat a kezei közé fogta,közben a könnyeimet törölgette.
-Ne sírj,kérlek!-ölelt megához.-Nem hagylak itt!Nekem már itt van az életem.Nem érdekelnek többé,eddig sem törődtek velem.-puszilta meg a fejem bubján.Még pár percig így álltunk,aztán lenyugodtam.
-Miért akarják,hogy haza menj?toltam el magamtól,hogy a szemébe tudjak nézni.
-Nem tudom,de nem is érdekel!-kulcsolta össze a kezeinket.-Nem megyek el!-bólintottam,majd szó nélkül mind a ketten elindultunk az emeletre.Elfáradtunk,és most csak egy kiadós alvásra olt szükségünk.Kibontottam a hajam,lekentem a szájfényemet,ami igazából már szinte alig volt rajta.Felvettem a pizsamámat,ami egy hosszú pólóból,és egy szűk puha ledzsinszből állt.Kiérve a fürdőből Harry-vel szemben találtam magam.
-Bocsánat,hogy ma ilyen hülye voltam,főleg veled szemben.-állt előttem félmeztelen felsőtestével.Bocsánatát elfogadva megcsókoltam.Gyengeéden átfogott a derekamnál,én meg a nyakánál fogtam karoltam át.Csókunk végeztével,a homlokát az enyémnek támasztotta.
-Nem akarok többet félni!Soha!-suttogtam.-Köszönöm,hogy itt vagy nekem!-néztem gyönyörű szemeibe.
-Mindig itt leszek.-lágyan megcsókolt,aztán megfogta a kezem,és bevezetett a szobájába.Átkarolta a derekamat,és így aludtunk el.
*Reggel*
Harry karjai között ébredtem fel.Nem is émlékszem mikor aludhattam el,de tudom,hogy most először aludtam el ilyen nyugodtan,mióta vissza jöttem,és történtek egyesmás dolgok.Nem tudtam vissza aludni,sajnos még mindig kavarogtak a fejemben a tegnap és a tegnap előtti események.Akárhogy is próbáltam összerakni a dolgokat,nem sikerült.Semmi nem függöt össze semmivel.Nem állt össze a kép.Gondolataimból Harry mozgolódása zökkentett ki.Felé fordultam,és egy gyors,hirtelen puszival köszöntött az arcomon.Még pislogni sem tudtam.
-Jó reggelt!-mosolyogtam rá.
-Jó reggelt!-hátra simított egy kósza tincsemet.-Hogy aludtál?
-Soha jobban!-vágtam rá egyből.Mosolyogva fogadta a mondatomat.Én is adtam egy puszit az acrára,majd kikeltem az ágyból.-Ne mááár!Gyere vissza.-nyújtotta a kezeit felém,hogy vissza menjek.Ellen álltam,vissza fordulva egy mosolyt villantottam,majd a fürdőbe mentem.Miközben a hajamat csináltam,hogy elviselhetően nézzek ki,akkor esett le mit is mondott."Ne mááár!Gyere vissza."csengett a fülemben,mondatai.Azt sem tudtam,hogy együtt vagyunk-e vagy sem,valójában nem is beszéltünk róla.Nem is adódott rá lehetőség.De azt nem tudtam ez mit akar jelenteni.Vagy csak viccből mondta,vagy.....ő szerinte járunk.Hogy lehetek ilyen béna??
Lassan el is készülődtem,már csak a táskámba kellett összepakolni.A kabátomat is bele gyömöszöltem,majd éppen indulásra készültem,mikor megszólalt a telefonom,csak egy SMS volt az.Szám nélkül.Ismeretlen!Már nem vettem erőt magamon,nem remegtem,csak egyszerűen megnyitottam.Az üzenetben ez állt:"Figyellek!".Többre nem is volt szükség,hogy beszarjak.Vissza tért a remegés.Minden visszatért,amivel már két napja nem kellett foglalkoznom.Közbe néztem a szobába,mindnt rendben találtam,kivéve egyet.Az asztal fölött lévő parafatáblára egy színház jegyet raktam fel.Minden évben elmegyek a mamámmal,abba a színházba.Ahová az előtt csak a mamámés a papám járt,de mióta a papám már nincs velünk,én megyek a nagyival.Fontos neki,és őszintén kis koromban is nagyon szerettem oda járni.Mindig elvarázsolt az a sok ember a színpadon,énekelve,táncolva.De a jegy már nem volt ott.A jegy a hétvégere szólt.Elraktam a telefonomat,majd lementem.Harry még nem volt lent.Amíg vártam rá,addig is tudtam gondolkodni.Arra jutottam,hogy mindenképpen el kell mennem.Le kell zárnom életem ezen részét,és ez csak akkor megy ha kockáztatok.És én nagyon le akrtam zárni.
-Mehetünk?-kérdezte Harry sürögve-forogva valamit keresve.Gondoltam a kocsi kulcsot keresi,ezért az asztalhoz nyúlva felemeltem,majd a szeme előtt kezdtem lengetni azt.-Köszi!-elvette a kocsikulcsot.-Minden rendben?-kérdezte összeráncolt szemöldökkel.
-Persze,csak.......csak meg akartam kérdezni,hogy hétvégén lesz egy..ilyen színházi előadás,ahová a mamámmal szoktam menni,és gondoltam ha lenne kedved eljöhetnél.Persze,ha van kedved.-reménykedtem,hogy egy igent kapok válaszul.
-Szívesen!-megragadta a kezemet,majd egy csók erejéig magához húzott,aztán elindultunk.
Harry kézen ragadott,és így mentünk be a suliba.Amint megláttak a töbiek,mindenki dülledt szemekkel nézett minket.Nem úgy tűnt,mitha ez Harry-t zavarná,de engem igen is zavart.Az egyeltalán nem érdekelt,hogy mit szólnak ahhoz,hogy én Harry-vel......nos,igen kézen fogva megyünk,csak az,hogy nem tudnak a saját dolgukkal foglalkozni.
Aubrey jött velünk szemben,egy ÚJ fiújával.Úgy látszik megint lemaradtam valamiről.Mióta a kórházban ben tvolt,azóta megint pasit cserélt.És fogaldjunk,hogy ismét szerelmes.Már nem tudtam komolyan venni a szájából azt a szót,hogy "szerelem".Nála ez nem létezett,max 10 percig,amíg nem talál újabb jobb pasit.
-Sziasztok!-akadt meg a szemem az összekulcsolt kezeiken.Aubrey,miután észhez tértem,megölelt.Harry és valaki,pedig kezet fogtak,de Harry továbbra is fogta a kezem.A becsengetés előtt kicsit megismerkedhettünk,az új tagunkkal.Megtudtuk,hogy Cyrus-nek hívják,és most végzős mint mi.És tegnap jött ide a suliba.Na ezen kicsit meglepődtem,de nem voltam egyedül.Harry is így reagált.
Egésznap engem és Harry-t nézték,de egy idő után már nem érdekelt.Minden szünetben négyed lógtunk együtt,és egész jól kijöttünk Cyrus-sal.Rendes srác,és tényleg Aubrey-hoz illik.Remélem őt nem fogja lecserélni,két nap alatt.Harry-n is azt láttam,hogy bírja Cyrus-t,és ennek örültem.Legalább nem csak két lánnyal kell megbírkóznia,hanem itt lesz neki egy fiú is.Talán még a végén,Aubrey tényleg szerelmes lesz.
