Lights on (S.M.)

11. Valami új

----Hihetetlen büszke voltam magunkra.----

Izgatottan nyitottam ki a szemem reggel. A mai egy igen különleges nap, ugyanis ma lesz az első casting a sorozathoz. Nagyon szeretném a szerepet. Másodszor, úgy gondolom, hogy ez a a mai jó alkalom arra, hogy bebizonyítsam magamnak: jó színész vagyok. Ha esetleg elbukok, akkor elég sok mindent máshogy fogok látni, hiszen van, ami csak hobbinak marad meg. Azt is tudom, hogy Rob és Hailey fantasztikus színészek, és ők is nagyon szeretnék ezt a munkát, de ha én nem kapom meg a szerepet, akkor ők sem. Szóval elég sok minden múlik a mai napon.

A színház felé vettem az irányt, és reggel, amíg egy kisebb dugóban araszoltam, gyakorolgattam a szöveget, amit tegnap küldtek nekem. Ezt kell felolvasnom, ez lesz a casting. Greg és még pár munkatársa a színházba fog jönni és mindhármunkat meghallgatnak.

Remegő kézzel nyitottam be az ajtón. Az öltözőben Hailey és Rob voltak. Ránéztem az órára, még volt harminc perc a megbeszélt időpontig.

- Hát itt vagy - üdvözölt Rob.

- Végre, azt hittem sose érsz ide - Hailey is megölelt.

Ekkor pittyent egyet a telefonom. Egy sms-em érkezett. A feladója: Shawn. Megnéztem az üzenetet, majd mosolyogva fordultam a barátaim felé.

- Shawn és Nash sok szerencsét kívánnak nekünk - érdeklődve felkapták a fejüket. - Az előbb küldött egy üzenetet.

Összeolvastuk a jeleneteinket és felkészültünk. 

*

Eljött az idő.

Greg megérkezett két másik emberrel a nyomában.

Bájcsevegtünk kicsit, majd megkérték Hailst és Robot, hogy menjenek ki.

- Jól van akkor, először feltennénk pár kérdést - tette fel a szemüvegét, majd a jegyzeteit kezdte el kémlelni.

- Jól van - bólintottam mosolyogva.

- Mit gondolsz a karakterről? Mit tudsz róla?

Nagyjából negyedórát beszélgettünk, amit őszintén nagyon élveztem. Beszéltem arról, hogy mit is gondolok, erős női karakter-e, vagy sem és hasonló dolgokról vele kapcsolatban. Majd jött a dolog nehéz része.

- Hát, nagyon örülök, hogy így gondolod, szerintem is eléggé jó karakter. Na most lássuk, hogyan is formálnád meg! Nézhetjük az első jelenetet? Most én beolvasom a másik karaktert. Egyfajta veszekedést szeretnék látni, ne érts velem egyet, ellenkezz! - adta ki az utasítást, majd nézte is a szövegkönyvet.

Én is elővettem az enyémet, bár nem volt rá szükség, annyit gyakoroltam, hogy simán ment a szöveg fejből is. Majd elkezdtük. Őszintén jónak éreztem. A mellette lévő férfi odasúgott vagy kétszer a nőnek, de nem gondolom, hogy rossz dolgokat, mosolyogva figyeltek.

- Köszönöm, ez nagyon jó volt! - bólintott elismerően.

Egy óriási kő esett le a szívemről. Egy pillanatra azt éreztem, hogy most már enyém is a szerep...

- Akkor hívjuk be Haileyt és nézzük meg a közösötöket! - intett az ajtó felé, majd a mellette ülő férfi felállt és kinyitotta az ajtót.

Na, ez volt a pillanat, amikor újra lesokkolódtam. A legnehezebb jelenet, sírni kell benne. Ami egyébként nem lenne probléma, a színpadon is sokszor sírok, de ez teljesen más helyzet. Itt most elvárják, hisz benne is van a leírásban. A színpadon sokkal szabadabb, ott rajtam áll, hogy sírok-e, vagy sem.