37. Egy utolsó kaland

574 24 0
                                    

                                    ---Egy utolsó kalandba elvégre még senki nem halt bele---


SHAWN

Mióta Summer visszarepült, nem beszéltünk valami sokat. Furcsa, tekintve, hogy most jegyeztem el. Időközben elmondtuk a családjainknak. Anya jól leszidott, hogy miért nem tudtam rendesen csinálni, de aztán beismerte, hogy ez sokkal jobban passzolt hozzánk, mint egy nyálas, romantikus, filmbéli leánykérés.

Nem beszéltünk sokat, mert féltem, hogy egyből az esküvő szervezés lenne a téma. Persze ismerem Summert és előbb halna bele, minthogy túlzásba vigye, de valahogy féltem ettől az egésztől. Nagyon örülök, hogy akkor, amikor a babáról veszekedtünk, neki legalább volt esze, és nem ugrottunk egyből bele valami olyanba, amit később talán megbánnánk. Tudom, akkor nagyon akartam az esküvőt, gyereket, de most, hogy fokozatosan kezdett valóssá válni... Megrémisztett.

- Zavarok? - nézett be a szobába Luke.

- Nem, dehogyis - letettem a gitáromat, és felé fordítottam a fejemet.

- Elmegyünk és megnézzük a klubbot itt az utcában, nem tartassz velünk? 

Mindig is imádtam felfedezni a különböző városokat. Turnék közben nem gyakran írtam dalokat, legalábbis soha nem határidőre. Ilyenkor csak a fellépések miatt kellett aggódjak. Két éve egyértelmű lett volna a válaszom, sőt én javasoltam volna, most viszont óvatosan kérdezett. El voltam jegyezve. Az olyan bulik, amik általában egy csapat meztelen lánnyal a szállásunkon végződtek, már nem történhettek meg. Amikor megkértem Summer kezét, nem tudatosult bennem, hogy ennek ilyen hamar vége szakad.

- Miért is ne? Ki kell eresztenem a fáradt gőzt.

Ez igaz volt. Valamivel le kellett, hogy vezessem a bennem felgyülemlett stresszt. A turné és az eljegyzés miatt is. Mindkettő boldoggá tett, de mindkettő túl sok volt. El is indultunk hát, hogy bulizzunk egyet.

*

- Eléggé extravagáns ez a klub - kiáltottam Luke fülébe.

- Hát igen. Jól kiválasztottam!

Ez a klub biztos elnyerte volna Nash tetszését. A hangulat fantasztikus volt, a lányok nagyon szépek volta, és nem tartoztak a józan kategóriába. Egy-két bátrabb csaj még a pólóját is ledobta és topless táncba kezdett. Akárcsak egy sztriptízbárban. Ennek egy éve még én is is nagyon örültem volna. Még Summer előtt.

- Sziasztok - jött oda hozzánk egy csapat lány.

- Hello lányok - köszönt Luke egy hatalmas vigyorral.

- Jöttök táncolni?

- Én inkább kihagynám - ráztam meg a fejem.

Sajnos nem úgy ment ez a fáradt gőz kieresztés, mint ahogyan én azt terveztem. Lassan három hete volt menyasszonyom, de alig beszéltem vele. Na meg persze itt volt az a szűnni nem akaró félelem is.

- Én viszont feltétlenül megyek! - kiáltotta Luke és a lányokkal karöltve el tűnt a tömegben.

Éppen kortyoltam egyet az italomból, mikor megláttam, hogy egy lány itt maradt. Elindult a fotel felé, ahol ültem. Kecsesen mozgott, majd lehuppant mellém. Oh, hogy hányszor láttam én már ilyet! Mindent megtesznek azért, hogy rejtélyesnek tűnjenek. 

- Mi az oka, hogy Shawn Mendes ennyire le van törve? - kérdezte.

- Semmi.

- Na, nekem ne hazudj - csúszott közelebb. - Egyébként Bianca vagyok - válaszképpen csak bólintottam egyet.

Nem tagadhattam le, hogy vonzó volt a lány. Régebben kapva kaptam volna az alkalmon és hazavittem volna.

- Te pedig Shawn Mendes - fejezte be helyettem, mikor látta, hogy nem szándékozom válaszolni. - Miért vagy ennyire befeszülve?

- Nem vagyok - hazudtam.

- Ugyan már - nevetett. - Mióta beléptetek a klubba azt az egy italt szorongatod, és még csak a felét sem ittad meg.

- Kicsit félek, mit hoz a jövő - feleltem közömbösen.

- Mesélj!

Egy kicsit megint közelebb csúszott, úgyhogy már a vállunk összeért. Semmi kedvem nem volt táncolni, vagy inni, de hazamenni sem. A barátaimnak nem beszélhetek a problémáimról. Vagyis megtehetném, de nem akarok. Viszont ha itt van ez a lány, aki minden áron beszélgetni akar velem, akkor miért is ne könnyíthetnék a lelkemen?

- Eljegyeztem a barátnőmet és most be vagyok szarva - mondtam ki teljesen őszintén.

Már belefáradtam a gratulációk fogadásába, és abba, hogy nem beszélhetek senkinek sem arról, ami igazán nyomja a szívemet.

- Még jó, hogy be vagy szarva! 22 éves vagy az istenit neki. Ilyenkor az ember még nagyban éli az életét, bulizik, csajozik és kalandozik. Te pedig már most bekötnéd a fejed. Ez ijesztőnek tűnik. Főleg egy olyan embernek, mit te.

- Ezt meg hogy érted? - fordultam felé kérdőn.

- Te azért nem egy átlagos srác vagy. Eléd van tolva az alkohol, a drog a sok nő. Borzasztó nagy akaraterő kellhet ahhoz, hogy ne élj ezekkel a felajánlásokkal. De még ha nem is rólad lenne szó; mindenkinek kell a kaland.

- Szerinted megkaphatok minden? 

- Amit csak szeretnél.

- Szóval ha azt mondanám, hogy gyere haza velem, megtennéd?

Mélyen a szemembe nézett, én pedig éreztem, hogy veszélyes terepre eveztünk.

- Igen - felelte a szemkontaktust egy pillanatra sem megtörve.

Igaza volt. Talán ezért ijedtem meg ennyire, mert még alig éltem. Szerettem Summert, de alig éltem.

- Egy utolsó kalandba elvégre még senki nem halt bele - tolta közelebb a fejét hozzám.

Ez is igaz volt, ugyanakkor nekem ott volt életem szerelme, aki otthon várt rám. A fejünket alig pár centiméter választotta el. Biztosan a fáradtság, meg az alkohol tette, de bevillant Summer arca. Nagyon valóságosnak tűnt. Közelebb hajoltam és ő is, az ajkunk összeért. Egy pillanat sem telt bele, mire rájöttem, hogy valójában nem őt, hanem Biancát csókolom.

Annyira furcsa érzés volt. Az elmúlt egy évben csak Summerrel voltam, ezzel a lánnyal egészen más volt. A keze a tarkómra csúszott, de nem úgy, ahogy Summeré. Semmilyen érzelmi hatást nem váltott ki belőlem a csók, csak a kínzó kíváncsiságot. Olyan új és friss volt az egész. A kezem a derekára vándorolt, majd az ölembe húztam.

Hirtelen minden régi érzés feltört bennem. Szerettem az életemet. Jó volt, hogy azt tehettem, amit csak akarok, akivel csak akarok. Ez egyfajta hatalmat adott a kezembe. Nagyon élveztem.

Ez a lány ezeket az érzéseket elevenítette fel bennem.  Mintha nem is egy klubban lennék, lehúztam a cipzárat a ruháján és kezem a meztelen hátára tapadt. 

Ha ebben a fotelben akarnám csinálni, akkor ez a lány belemenne. Régebben nem is egyszer éltem az ilyen lehetőségekkel. Szerettem azt az életet. De már vége van. Már van egy másik életem. Egy nővel, akit mindenkinél jobban szeretek. Akit éppen most csalok meg.

Mintha ezer sziréna és jelző fény villant volna fel. Kitisztult a fejem. 

- Ne haragudj, most mennem kell - löktem le magamról.

Ezzel kiviharzottam. Ahogy felértem a hotelszobába beálltam a jéghideg zuhany alá, úgy éreztem csak az segíthet.

Csak annyi kért tőlem, hogy ne legyen az, hogy ő otthon ül, amíg én bulizok, és ki tudja mit csinálok a lányokkal. Azt mondta, hogy az összetörné őt. Én éppen most árultam el.

-------------------------------------------------

Még párszor szemügyre vettem a fotókat, majd mikor kiválasztottam a legjobbakat, rányomtam a küldés gombra.


3 fénykép elküldve Summer Adamsnek


- Jössz már Jake? - kérdezte az egyik csinos lány a bárpulttól.

- Persze - mosolyogtam. 

----------------------------------------------------

*

SUMMER

Sohasem éreztem  magamat még ennyire... Üresnek.

Nem tudom elhinni. Hogyan?

A sírástól vörös és fájó szemeimet törölgettem, majd megint lenéztem a kezemben tartott tárgyra.

Nem, nem! Ez nem történhet meg! Nem most!

...

Pozitív

Lights on (S.M.)Where stories live. Discover now