The Beginning of the End - A Végzet Kezdete ((Befejezés Közeleg))Asgard MCU Ff.

14

Árnyékokba burkolózva, csak a levegővételem hangját hallgatva vártam, hogy vége legyen. Saját testem szimfóniája nyújtott egyedül nyugalmat, mert a lelkem hallgatott, s szívem hiába dobogott.
Az idekerülésem előtti napok homályba vesztek, mintha tudatom direkt ködösítené el a tényeket, mert tudja, hogy összeroppanok a súlyuk alatt. Vajon keresnek? Hiányzom otthonról? Hol van Marco, Emily, Nathaniel?
Hol van anya?
Megrázkódtam, gyomrom görcsösen összehúzódott, egyenetlenül vettem a levegőt.
A belőlem áradó hangok hamisan csengtek.
Az előadás összeomlott.
Senki nem látta, ahogy még összébb húzom magam a falak találkozásánál.

Érezte, ahogy a vörös ördög megremeg a túloldalt. Nem tudott mit tenni, nem tudott beszélni hozzá. Nem is akart. Mégis mit mondott volna? Hogy sajnálja, nem akarta megölni a nőt, akit anyjának hisz? Nem akarta, hogy eddigi ragyogó életét egy ismeretlen világban, ismeretlen falak közé zárva élje le? Sőt, látni sem akarja, mert úgy érzi az ő hibája az egész, mert elvonta a figyelmét a támadásról?
- Fiam... - felkapta a fejét, anyja ragyogó alakját látva pedig akaratlanul is felderült.
-Anyám... - felállt, de erőtlenül rogyott össze. Régóta koplalt, elutasított minden étkezést, hátha hamarabb végez magával, s szabadul innen.
-Nem fogom hagyni, hogy éheztesd magad. - Eddig észre se vette, de a nő kezében egy tányér feküdt, tele élelemmel. Lassan letette a fia ölébe, keze remegett a mozdulat közben. Pár borsószem kigurult a tányérról, és eltűnt Loki zöld tunikájának redői között, de az isten nem fűzött megjegyzést hozzá.
- Köszönöm. - A tálon sült hús,  édesen szószozott hal, tört krumpli, zöldségsaláta, kenyér, citrom feküdt szépen elrendezve. Nem tudta, de Frigga maga csinálta a tálat, férje engedélye nélkül. Odin naponta kap jelentést fia állapotáról, ám Frigga gyanút fogott, és egyszer maga illúzióját küldte le az etetésre. Látta, ahogy a fiú, miután tálcája az energiamezőn átkerült, egy egyszerű igézettel porszemekké változtatja az egészet, anélkül, hogy bárki is észrevette volna.
A királynő elhátrált, míg fia falatozott, elrévedőn vizsgálta. Loki íriszei fakón csillantak csak, arccsontja még inkább kiállt, szeme alatt hatalmas karikák húzódtak, haja kócosan és ápolatlanul keretezte vékony arcát. Lassan evett, minden egyes adagot alaposan megrágott, élvezte az ízeket. A halhoz érve egy pillanatra megállt, és felnézett anyjára.
- Ez volt a kedvencem. - Frigga csak mosolygott. - Mindig is jobb szerettem a te főztöd, mint a palota szakácsáét.
-Egyél, Loki. - bólintott, mire a fiatal isten újra nekiállt enni. Percekig csak az evőeszközök csörgése, a rágás, nyelés hangjai hallatszódtak. Friggát senki nem látta, sem őr, sem rab, mert egy igézettel eltüntette magát a figyelő szemek elől, miután kilépett a konyha ajtaján. Tudta, ha férje fülébe jut hogy parancsa ellenére elevenen jelent meg fia előtt, azt a fiú bánná. - Sajnálom, hogy nem jöhettem hamarabb. - Frigga hangja elcsuklott, idegesen matatott kezével a ruháján. - A Kilenc Birodalom Atyja újra bajnokságot hirdet, - Loki felkapta a fejét. - de hiába vagy rab, nem nyerhetsz szabadságot. - lesütötte szemét, a sarokba bámult. Anyja közelebb lépett, de nem merte megérinteni az összetört lelkű istent, akit gyászolt és siratott, mert halottnak hitt. Mégis itt van, él, hiába bezárva, de legalább életben van. Minden tette után megkegyelmeztek neki a nornák.
- S herceg se volnék, már? - kérdezte fel nem pillantva a nőtől. - Nem volnék már méltó az "Asgard Hercege" címre sem?
- Címed megmaradt, ha jól tudom, - halkabbra vette hangját. - de miért kérded, mit forgatsz fejedben? - Frigga összekulcsolta kezeit, kérdően nézte a maga elé meredő férfiút, aki újra nekilátott az étkezésnek. Az anya csendben állt, határozottan nem tágított onnan, míg meg nem tudja mire célzott Loki.
A zöld tunikás alak felkelt a földről, a tálcát előtte gondosan lerakta a földre, és az izzó energiafal elé sétált. Nem nézve hátra anyjára, ismertette szándékát, Frigga pedig percek múlva már Odinhoz sietett, útközben betérve a konyhára, hogy egy megbízhatóbb szolgával letisztíttassa a tálcát, amit a szobájában talált rejtélyes okoknál fogva.

(Author's note:

Az illusztráció az enyém, engedély nélkül nem használható!

Kedves Olvasóim!
A szavazatokat, kommenteket ne tartsátok magatokban, nagyon motiválóak tudtok lenni! Köszönöm, hogy eddig velünk tartottatok ti páran, akik lelkiismeretesen követik a történetet, megígérem hogy minnél izgalmasabban fogom megírni az Empera-trilógiát!

Ui. : nagyon érdekel a véleményetek a sztoriról eddig, úgyhogy ha megjegyzés formájában itthagyjátok a rész alatt, nem hagyom figyelmen kívül!

ILY 3000 )