A rock istennő <Michael Clifford ff>

40. Vége

Izgatottan ülök a vonaton, két negy bőrönd ruhával. Átmentem az érettségin, utána dolgoztam, hogy összegyűjtsek annyi pénzt amennyire szükségem lesz a visszaköltözéshez. Igen, letelt a félév és most épp Sydneybe tartok. Vissza a régi házunkba. Ash majd par nap múlva tud csak jönni, mivel ezt a hónapot végig akarja vinni, hogy megkapja a rendes fizetését. De én nem bírtam tovább várni. Remélem Mike még ott lakik, ahogy Luke-ék is és Calumék is. Alig várom hogy újra láthassam őket. Mai napig beszéltünk egymással, csak hát egyre ritkábban. Már egy hónapja nem beszéltünk, úgyhogy kicsit bizonytalan vagyok. Mikor megérkeztem a házhoz, egyből a pakolással és a rendrakással keudtem. Még este is ezt csináltam. A ház előtt 3 zsák szemét állt, de úgyis holnap jön a kukás. Éjfél körül fárastan dőltem a kanapéra. Cégre kifújhatom magam. Percek múlva el is aludtam. Reggel a csengő cseszettül idegesítő hangjára keltem. A nyakam elaludtam, a hátam fájt. Jól indul a nap, mindhatom. Kócos hajjal nyitottam ajtót, de mikor meglattam ki áll ott, az álmosságom egyből elmúlt.
- Michael...
- Asa... - suttogtuk egyszerre. Mike lehunyta a szemeit, majd sóhajtott egyet. - Tényleg itt vagy, vagy ez csak egy újabb álom? - kérdezte, szemét nem kinyitva. Közelebb leptem hozzá, kezeim arcára helyeztem, majd egy rövidke, mégis lágy csókot nyomtam ajkaira.
- Ez a valóság. - súgtam homlokunkat egymásnak döntve. Csak ekkor figyeltem meg, hogy milyen volt a haja. Fekete, egy fehér csíkkal a közepén. Mire feleszméltem, már Mikey szoros karjaiban voltam. Mind a ketten könnyeztünk, és olyan szorosan öleltük egymást, hogy félő volt, egyikőnk megfolytja a másikat. Mike egy kicsit hátrébb húzódott, de utána rögtön ajkaimra tapadt, és vadul falni kezdi azokat. Belépve a házba bezárta a lábával a bejárati ajtót, majd a falnak nyomva csókolt tovább. Nem tudtunk leállni. Nem tudtunk betelni egymással, de nem érdekelt. Nekem ő kell. Csakis ő.♥️