A rock istennő <Michael Clifford ff>

2/27

A nap azzal telt el hogy parkoztunk. Bár ezt a napot direkt erre szántuk. Voktunk a játszótéren vettünk a kivsiknek egy vattacukrot, még én Mike fagyiztunk, sétálgattunk. Azaz jól telt a nap.

2029. Június 6.5

A gyerekek 17 évesek. Utolsó éveiket járják a suliban, és Mikey már kezdi elveszíteni az eszét, mivel Kiarának udvarlója van.
- Anyaaaa!
- Kicsiiiiiim! - hallatszott Mike és Kiara hangja, miközben egyszerre kiabáltak.
- Mondd meg neki hogy nem mehet el azzal a gyerekkel sehova! - kezdte Mike.
- Marknak hívják és sétálnánk! Nem lehetsz ennyire igazságtalan! - dobbantott Kiara, miközben felemelte a hangját. Ó Jézus mibe keveredtem...
- Fiatal vagy te még ehhez! - kontrázott Michael.
- És te nem voltál mikor összejöttél anyával? Ti is 17 évesek voltatok! És neked se tetszett volna ha anyát eltiltják tőled! - feleselt újból, a sírás határán állva.
- Az apád vagyok és nem mehetsz el! - na itt elégelten meg.
- Elég!!!! - kiabáltam, mire megszeppenve emelték rám a tekintetüket. Már a két fiú is lent volt. Ennyit arról hogy Kiara apás lesz. Annyit veszekednek hogy ha 6 kezem lenne se tudnám megszámolni az ujjaimon.
- Michael, te lenyugszol! - néztem rá szigorúan. - És még a fiaidnak azt tanítod hogyan csajozzanak, addig Kiara elmehet Markkal sétálni! - engedtem lejjebb a hangom.
- Ez nem csak a te döntésed! - bágta rá egyből.
- Éa nem is a tied! - fújtattam. - És mint már említettem. Még te megengeded Willnek hogy elmenjen a házibulikba es éjfél után, vagy akár reggel jöjjön csak haza addig ha ne szóoj beleár az én döntéseimbe! Nem csak a te gyerekeid! Eddig nem szóltam hogy elengedted a fiúkat mindenhová, pedig lett volna egy két szavam, úgyhogy most befogod és megülsz a seggeden! Ha azt vesszül több jogom van dönteni, mivel én szültem őket és én haltam bele majdnem! - mondtam volna tovább is, de ekkor leesett mit is mondtam...