2/4

445 19 0
                                    

- Kész vagy? - állt mellém Aut.
- Azt hiszen. - mondtam bizonytalanul. Izgultam. Nem voltunk sokan, de azért ott voltak a családjaink, itt gondolok unokatesókra, nagynénikre, nagybácsikra, nagymamákra, na meg ott voltak a barátok. Hát coltunk vagy 30-an. Főleg ha beleszámoljuk a fiúk szüleit és (akinek van/vannak) testvéreit.
Fél óra alatt lezajlott lezajlott a ceremónia, így most a lefoglalt étterembe vagyunk. Csodás volt. Mondanám hogy végre Asa Clifford vagyok, de nekünk egy hete megvolt tartva a polgári esküvő. De akkor is jó érzés volt, mert teljesült egy gyerekkori álmom.
- Remélem nem ettétek tele annyira magatokat, mert most következik a tánc! - hallatszott Andi hangja a mikrofonban. Ki másé? Szereti ezt csinálni. Jelenleg bemondó egy sportcsarnokban.
- Gyere szépségem! - húzott fel Mike. Már nem az esküvői ruha van rajtam, hanem egy hosszú kék, ami alól nem látszik ki az hogy sportcipő van rajtam. Na ja. Rohadt kényelmetlen volt az a magassarkú. Éjfélig táncoltunk, de utána kocsiba szálltunk, ami kivitt a reptérre, és onnan igazából nem tudtam hova megyünk, mert Mike kibérelt egy magángépet. Nem tudom honnan vannak ilyen jó forrási, mert elmondása szerint ingyen elviheti. Sokat utaztunk, még végül leszállt a vép. A reptér elé érve elém tárult Torontó, ahol jelen pillanatban nem volt valami nagyon meleg, és rajtam egy póló és egy rövidnadrág volt.

A rock istennő  <Michael Clifford ff>Where stories live. Discover now