A rock istennő <Michael Clifford ff>

2/16

Delutánra már mindent átvittünk hizzánk, és a netre is kiraktunk egy hírdetést, hogy ingyen el lehet cinni a cicákat.

Egy hét elteltével!
2020. dec. 18. hétfő

Minden kiscicát örökbe adtunk. Még Sütit is. Nem rudtam volna eltartani. Felelősséggel jár, és nem biztos hogy mindig mindent meg tudok makd csinálni. És Ash amúgyis alergiás a macskákra, ezért a cicákat egy külön szobába tartottuk, nehogy baj legyen. De még így is volt hogy rájött a tüsszögés, a köhögés, orrcsorgás és még sorolhatnám az alergia tüneteket. De nem baj. Megvagyunk mi így is. Egyedül a macskakávézó hiányzik még. Amúgy a hideg még nem múlt el, sőt erősödött, de legalább már van fűtésünk, mivel mostmár eltudott jönni a szerelő. A kicsik még eléggé izgágák, emiatt gyakran fájni szokott a hátam, a hasam és sokat járok pisilni. Most is épp buliznak odabent.
- Mike! - kiabáltam. Általába ha ő beszél a kicsikhez akkor befejezik a mozgolódást.
- Jövök, édesem! - nyitott be két bögre forró csokival. - Megint rúgnak? - ült le mellém, kezeit a hasamra simítva.
- Nagyon. - sóhajtottam. - És ha ez most ilyen, akkor minlesz később. A doki azt mondta hogy az utolsó hónapot fekve kell átvészeljem. - mondtam panaszosan. Na igen. Elég sokat panaszkodok, és sokszor vagyok rossz kedvű.
- Nem lesz baj. Gondolj arra hogy milyen jó lesz. - hajolt pocakomra, majd nyomott oda egy puszit.
- Szeretlek! - simítottam egyik kezem az arcára, amibe bele is simult.
- Én is téged. - puszilt bele a tenyerembe.