A rock istennő <Michael Clifford ff>

2/8

- Na és mivel szolgálhatok? - sétált vissza a pult mögé.
- És egy Mexicanat (pizzás csiga) kérek egy latteval. - válaszolz Mike, még én a fánkoknál csorgattam a nyálam, de nem tudtam dönteni.
- Asa pedig ahogy látom az összes fánkból egyet. - mosolyodott el.
- És egy forró csokit! - tettem hozzá, miközben Mike fizetett. Lehetőségem se lett volna visszautadítani, mert otthon hagytam a tárcám. De szerintem ö ezt nagyon is jól tudja. Sose tudta elfogadni hogy én fizessek. Így hát muszáj volt megszoknom.
- Itt eszitek, vagy csomagoljam be? - kérdezte Liyah.
- Itt! - vágtam rá gyorsan mire Mike felnevetett.
- Szereti a cicákat. - mondta az emlízett, mire Liyah csak kuncogott.
- Akkor üljetek le. Mindjárt kiviszem. - szerintem ez a lány nem tud nem mosolyogni. Én egy sarokban lévő asztalt választottam, miv ott volt egy Perzsa macska. (Fenti kép) De a cukiság még kicsi volt így ólbe véve kezdtem el simizni a doromboló cicust. Nemsokkal később Liyah kihozta a endelt dolgokat aminek neki is estünk. Ó, és csak hogy tisztázzuk. 10 féle fánk volt elöttem: Milka, OREO, sima csoki, eper, barack, sima porcukros, valami rózsszín öntetes, akkor egy lyuk nélküli csokiöntetes, egy vanilliás és végül egy citromos, amin még valami citrom aromás glazúr is volt. Isteniek voltak.
- Hú, te aztán bírsz enni! - csodálkozott el Aaliyah, mikor elment az asztalunk mellett, mert épp azokat törölgette.
- Hát... Megeshet! - kuncogtam. Amúgy ezt a nagy étvágyam nem fogom a terhességemre fogni, mivel amúgy is sokat eszek, így ez most sincs másképp. Sose aggódtam az alakom miatt, de persze nem is hanyagoltam el magam. Mindig is úgy gondoltam hogy, aki szeret az engem szetessen, még ha van egy kis plusz súlyom is, így legalább nem egy álcát szeret, aki nem én vagyok.