Vasárnap De. 9:00 óra
Lent ülünk a konyhában anyuval, és David-el, közben pedig reggelizünk.
-Madison drágám.- Szólított kedvesen anyu, én pedig felpillantottam íriszeibe, a reggelimről. -Olyan csendes vagy, és annyira szomorúnak tűnsz. Minden rendben kincsem?- Arcáról süt az együttérzés, David pedig lapított.
-Igen anyu. Minden oké. Nincs semmi baj. -Mosolyogtam, végül beleharaptam a vajas pirítósba.
Nem tudom hogy mi folyik ebben a házban, de nagyon remélem, hogy megfog szűnni.-Gyerekek.- Szólt anyu ránk nézve.
Nagyon jól tudtuk, hogy mi kezdődik ezzel a szóval, meg igazából nekem már emlitette anya.-Mikor kezdjek el pakolni?- Kérdezte David.
-Jaj kicsim. Ennyire tudod már, hogy mit akarok mondani?- Kérdezte szomorúan, és arcán megjelent a bűntudat.
Mind eközbe, leült közénk a némaság. Mindannyian tudtuk hogy költözni fogunk. Néma csendben reggeliztünk tovább, majd hirtelen bekapcsolt a nappaliban lévő Tv.-Friss híreink szerint, Csütörtökön megtalálták Richard Brown fiát, Jack Brown-t, egy Washingtoni elhagyatott lakóépület, második szintjén. A régi ház harmadik szintje, omladozásnak indult, amikor Jack és feltehetően 2 barátja, bent tartózkodtak az épületben. A kétfiú vallomásuk szerint, próbáltak segíteni barátjukon, azonban a ház harmadik szintjének, a tartó gerendái megadták magukat, és Richard fiát is betemették a harmadik szint törmelékei.- Mondta a híradós férfi.
-A fiam! Egyetlen édes kisfiam.- Sírva ismételgette a srác édesanyja.
-A 18 éves Jack Brown, túlélte a balesetet, azonban kómába került, és jelenleg a gépek tartják életben a fiatal férfit.- Nyilatkozta a Washingtoni kórház főorvosa.
-Ez szörnyű! - Jegyezte meg anyu. -Az ilyen épületeket fel kellene újítani, vagy pedig végleg lerombolni, ha menthetetlen!-
-Anya hahó!- Integetni kezdett anyánk arca előtt, David. -Az nem zavar, hogy a Tv magától kapcsolt be?-
-Jack Brown..- Suttogtam magamnak, elgondolkodva, végül ránéztem David-re, aki levegővétel nélkül, beszélt anyunak. -Bocsássatok meg!- Szóltam közbe, és elviharoztam. Felmentem a szobámba, közben pedig végig gondolkodtam. -Hallottam, vagy olvastam már valahol ezt a nevet.- Leültem az asztalomhoz, és felnyitottam a laptopomat, majd beírtam a keresőbe a srác nevét.
-Jack Brown, Jack Brown.. - Fújtattam egyet. -Á nincs róla semmi információ, a balesetén kívül.--Miért olyan fontos neked ez a Jack?- Vont kérdőre David, az ajtóban állva.
-Istenem David. Ne ijesztgess!- Fordultam vissza a laptop felé. -Valahol hallottam már a nevéről, csak nem tudom honnan.-
-Engedj oda egy kicsit.- Utasított, én pedig felálltam a székről. -Jack Brown, egy híres Youtuber. Maximum tőlem hallhattál róla, amikor pont néztem tőle egy Stream élő adást.- Beírta az oldal nevét a keresőbe. -Jack-nek több milliós nézettsége van a Youtubeon is, és több millióan követik őt.- Adta tudtomra az információt. -De miért érdekel ő téged?- forgott felém a gurulós széken.
-Én csak.. - Akadt el a szavam. -Mondom csak valahonnan ismerős volt a neve.- Feleltem, öcsi pedig vissza fordult a laptopom felé. -Hát kár a srácért. Jó videós volt.-
-David! Úgy beszélsz róla, mintha már halott lenne.- Nem tetszően intéztem hozzá a szavaimat.
-Madison. Jack kómában van, és a gépek tartják életben! Mégis hogy kellene róla beszélnem? Nem sok reményt fűznek, az ilyen betegekhez.- Mondta, majd felállt az asztalomtól. -Sajnálom Madi. Tényleg nem volt rossz fej srác.- Fejezte be a mondandóját, végül elhagyta a szobámat.
-Ezt nem értem. Nekem nem beszélt David, Jack-ről. De akkor mégis miért olyan ismerős a neve?- Leültem a laptopomhoz ismét, és beírtam a YouTube-ra Jack nevét. -És tényleg. Milyen sok videója van.- Jegyeztem meg, és elkezdtem görgetni. - Hogyan használjuk az Ouija táblát helyesen.- Olvastam fel félhangosan, a találat címét. -Ez valami vicc? Lehet innen vette David, a tábla ötletét?- Görgettem volna tovább, de ekkor elindult magától a videó. -Mi a fene..?- Akadtam ki.
-Nagyon fontos, hogy ne egyedül álljunk neki beszélgetni a szellemekkel, mert lehet hogy nem is egy kísértetet hívunk csevegésre, hanem egy sokkal sötétebb lényt.- Mondta Jack a videóban.
-Madison..- Suttogta a nevem valaki.
-Basszus!- Reagáltam, és felpattantam a székből. -Ki vagy te? És mit akarsz tőlem?- Rettegve, de már dühösen tettem fel kérdésemet.
-Madison. I need you! (Szükségem van rád!)- Suttogta.
YOU ARE READING
꧁Egy Kisértet Csókja.꧂ [1.][2.][3.ÉVAD] [BEFEJEZETT]
ParanormalMit is mondhatnék magamról. Még mindig elgondolkodtat ez a kérdés, hogy "Mesélne magáról egy keveset?,, Hogyan mesélnék lényemről, ha még magam sem tudom, hogy ki vagyok igazán? Lassan már nem tudom hogy mi a valóság, és mi pusztán látomás. Van vala...