꧁Egy Kisértet Csókja.꧂ [1.][2.][3.ÉVAD] [BEFEJEZETT]

2/1. Nevem Jack Brown.

Hétfő. Du. 15:03 óra.

-Ezt mondtam Jack! Te folyton csak mész a hülye haverjaid után, nekem ebből már elegem van!- Kiabált velem Jessica.

-Akkor vége?- Zsebre tett kézzel álltam a suli falának dőlve, közben flegma pillantásokat mértem Jessi-re.

-Attól tartok Jack.- Arcán folytak lefelé a könnyei, de engem egy cseppet sem hatottak meg. Hogy miért nem?

-Jessica!- Utána szóltam. -Üdvözlöm Briant.- Érzéstelen arccal kikerültem őt.

-Jack! Meg tudom magyarázni!- Kiabálta utánam, de én nem álltam meg.

-Ne fáradj!- Dobtam vissza a reakciómat.

Szerda. Du. 16:20 óra.

-Haver gyere már ki ebből a szobából!- Unszolt Oscar. -Ide bent posvatsz már több mint két napja.- Leült mellém a kanapéra, és kivette a kezemből a konzolt.

-Oscar!- Kiabáltam rá. -Már majdnem megszereztem az Uzi fegyvert. Add vissza a konzolt, mert ki fognak nyírni!-

-Te meg magadat fogod kinyirni, ha továbbra is csak ide bent kuksolsz.- Adta tudtomra észrevételeit, drága barátom.

-Hát Oscár, ahhoz képest hogy szőke vagy, úgy látszik hogy szorult a fejedbe egy kis ész. De nem annyi, hogy gondolj arra, hogy esetleg te fogod magadat kinyirni, ha nem adod vissza a konzolt! - Alig hogy végig mondtam, rá vetettem magam, és visszavettem az említett tárgyat.

-Jack, te menthetetlen vagy!- Vágta fejemhez, és felállt a kanapéról.

-Gyere Oscar, toljunk le inkább egy meccset, mint hogy a gyengeségeimet firtatnád.- Mondtam, de rá sem néztem, csak játszottam tovább.

-Á kösz most inkább kihagyom. Na léptem szevasz.- Vágta vissza, és otthagyott.

-Hát jó. Csá!- Elköszöntem.
Nem tudtam túlzottan sokáig játszani, ugyanis tíz perc után, csengettek. -Anyu!- Kiabáltam. -Anyu nyisd ki az ajtót!- Hiába üvöltöztem, nem tett eleget a kérésemnek. -Ilyen nincs!- Sziszegtem, és lementem kinyitni az ajtót.

-Jónapot!- Köszönt a futár srác.

-Helló!-

-Meghoztam a csomagot.- Mondta.

-Látom.-

-Itt írja alá!- Rámutatott a papírra, én aláírtam, és el is ment a fickó. Visszamentem a szobámba, közben azon gondolkodtam, hogy mit is rendeltem. Leraktam az ágyra a dobozt, végül ki bontottam.

-Azta!- Kiszedtem a nejlon csomagolásból is. -Megjött a Ouija tábla!- Elvettem az éjjeli szekrényről a telefonomat, és már hívtam is Oscart! Nem is kellett sok idő, hamar visszajött, csak sajnos nem egyedül! Hozta magával Brian-t is. Oscar haverom nem tudja, hogy Jessica, Brian-nal csalt meg. Még mindig azt hiszi, hogy haverok vagyunk.

-Haver, ez rohadt jó!- Jegyezte meg Oscar, miközben a táblát vizsgálgatta. -Ki kell próbálnunk!-

-Ki is fogjuk!- Vágtam rá izgatottan, és előkaptam a Nagyapámtól kapott bicskámat, amit még a halála előtt adott nekem. Bele szándékoztam vésni, a monogrammomat a táblába. Brian végig nézte, a kezemben lévő kést, de nem szólt egy szót sem. -Mondd haver, mi van Amelia-val?- Kérdeztem, de nem néztem arra a nyomorultra.

-Ja megvan kösz.- Vágta rá Brian.

-Egyébként valami bajod van? Miért állsz az ajtóban, mint egy szobor?- Pillantottam rá, két vésés között.

-Ja nincs semmi.- Felelte, és beleült az egyik bőrfotelba.

-Na kész is!- Szólaltam fel elégedetten. -Gyerekek, ezt az egész szellemekkel való beszélgetést, meg fogjuk örökíteni! Felveszem videóra, és felrakom Youtube-ra.- Jelentettem ki, és fel is állítottam a kis stúdiót. -Na vágjunk bele!-

Csütörtök Du. 15:04 óra.

A sulinál álltam, és éppen Amelia-t vártam. Tudnia kell arról, hogy Brian, Jessicával csalta meg.

-Amelia!- Kiabáltam utána, majdnem elment az orrom előtt. Oda kocogtam hozzá. -Beszélnünk kell!-

Du. 15:42 óra.

Beültünk egy közeli kávézóba, és mindent elmeséltem neki.

-Sajnálom Amelia.- Adtam tudtára.

-Semmi gond Jack. Sejtettem hogy valakivel kavar a hátam mögött, csak azt nem tudtam, hogy kivel!- Mondta, és csak kevergette a kávéját, majd hirtelen összenéztünk.

-Mondd. Te is arra gondolsz, amire én?- Intéztem hozzá, a kissé mocskos fantáziámhoz vezető, kérdésemet.

Du. 17:30 óra.

Heves csókcsaták közt, a fülledt erotika kellős közepén bosszuljuk meg, amit velünk tettek.

-Jack!- Mondta nevemet, kettő kéjes nyögés közben, majd újra megcsókoltam. Kicsomagoltam ruháiból, végül az ágyamra dőltünk. Szép lassan fölé másztam, és szét gyürtük az ágyam lepedőjét. Láttam rajta hogy élvezi, csak úgy kapaszkodott a hátamba.

Benyitott Oscar. -Te haver!- Elakadt a szava, mi pedig ránéztünk.

-Basszus!- Sziszegtem.