A késő vacsoránkat fogyasztva a konyhában, fürkésztem Jack arcát. Érdekelne, hogy mi üthetett belé a mosdóban.
-David, megágyaztam neked, a vendég szobába.- Mondta az anyuka.
-Köszönöm!- Reagált öcsém.
-Na gyerekek, én lefekszem!- Jelentette ki, az anyuka, és egy puszit lehelt fia fejére -Majd aludjatok jól ti is!- Mosolygott.
-Jó éjt!- Két falat között reagált Jack.
-Jó éjszakát!- Mondtuk egyszerre, a mellettem ülő öcsémmel, és felment az emeletre.
-Na én is lefekszem.- Jelentette ki David. -Jó éjt!-
-Neked is.- Feléltük, és fel is ment öcsém. Jack még mindig evett, én pedig néma csendben vártam őt.
-Ha fáradt vagy, nyugodtan feküdj le.- Mondta.
-Csak gondoltam megvárla.- Feleltem.
-Hát egyhamar nem megyek lefeküdni.- Jelentette ki.
Bólintottam egyet. -Akkor majd jó éjszakát!- Mondtam, és ott hagytam őt. Felmentem a szobájába, majd pedig megágyaztam magamnak a kanapén.
Tuti biztos hogy neheztel rám! Végre volt annyi ereje, hogy tartsa magát amikor hozzám ért, és ne durvuljon el. Azt remélte, hogy majd így biztosan lehet valami köztünk testileg is. Nem is várom el, hogy megértse, hogy egy magamfajta lány, nem a zuhany alatt akarná elveszíteni a szüzességét.
Nyakig betakaróztam, és csak néztem ki a fejemből. Ugyanis aludni a történtek miatt, nem igen fogok szerintem. Anyu, William, az új képességem, a titkolózások, és most Jack.
Sóhajtottam egyet, és a dohányzóasztalon pihenő telefonomért nyúltam, hogy megnézzem, hogy mennyi az idő. Beléptem a messengerbe hogy megnézzem azt is, hogy anyu elérhető-e, azonban ő nem volt az, de Jack igen.-Kivel beszélgethet?- Suttogtam. Felálltam a kanapéról, majd ki sompolyogtam a lépcsőig, egészen a fal takarásáig. Leguggoltam, végül megpillantottam Jack-et, ahogy mosolyogva írogatott valakinek. -Ki lehet az?- Amint megláttam hogy elindult a lépcső felé, megpróbáltam hangnélkül, vissza osonni a szobába. Visszafeküdtem a kanapéra, a telefont pedig leraktam az asztalra. Betért a helyiségbe, majd nem sokkal később, elkezdett halkan kotorászni valamit a szekrényében, a telefon vakujával világitva. Lassan kihúzódtam a kanapé támlájának a takarásából, hogy jobban szemügyre vegyem, hogy mit is keres.
-Hova a fenébe raktam.- Mérgelődött halkan, és ekkor a kezébe vett, egy óvszeres dobozt. Szívem összeszorult, annak láttán.
-Az minek kell neked Jack?- Kértem számon halkan, ő pedig rám nézett, de nem felelt. Felálltam a kanapéról, majd lassan felé kezdtem sétálni. -Azt kérdeztem, hogy minek kell az neked?-
-Nem azért, amiért gondolod!- Felelte, és lerakta a dobozt, a szekrényre.
-Aha.- Feleltem. -Nem azért.- Legördült könnyem, és hátrálni kezdtem.
-Madison!- Kérlelve szólított nevemen.
-Hagyjuk Jack.- Vágtam rá, és elkezdtem összepakolni a cuccomat.
-Madison! Ne menj el!- Meg fogta a kezemet, amelyikkel a táskámat tettem az ágyra.
*Madison látomása.*
Jack a konyhában ülve beszélgetett, legjobb barátjával Oscar-al a Messengeren.
-És hova rejtetted?- Kérdezte Oscar.
-Az óvszeres dobozba.- Felelte.
-Ennél gázabb helyre, nem tudtad volna rakni?😂😂-
-Hát nem tudtam hova rejtsem el.- Felelte Jack.
-Keress neki új helyet!- Utasította Oscar, majd pedig elköszöntek egymástól.
*Látomás vége.*
Kinyitottam hirtelen szemeimet, és fellélegeztem. -Mit rejtettél a dobozba?- Pillantottam Jack szemeibe.
-Madison.- Ismételte meg a nevem. -Mit láttál?- Kérdezett.
-Semmit.- Feleltem, ő pedig sóhajtott egy nagyot.
-Igaza volt Oscar-nak.- Megdörzsölte az arcát. -Nem oda kellett volna rejtenem.-
-De mégis micsodát?- Értetlenkedtem.
-Ha megkérlek elfordulsz, hogy ne legyen olyan kínos előtted kivenni azt a valamit?- Nézett rám kérlelően a félhomályban. Bólintottam egyet, ő pedig kapcsolt egy éjjeli lámpát. -Ráadásul nem is most akartam ezt.- Motyogta. -Csukd be a szemed!- Utasított, én pedig úgy tettem, ahogy azt kérte. -Most már kinyithatod!- Ekkor megláttam őt, előttem állva, kezei pedig a háta mögé voltak dugva.
-Mi ez az egész Jack?- Már nem tudtam, hogy mire gondoljak. Jack ismét sóhajtott.
-Ezt nagyon nem így terveztem, de ahogy szokás mondani, minden úgy történik, ahogy az meg van írva.- Mondta, és letérdelt elém.
-Jack?- Szemeim kikerekedtek.
-Madison.- Nyelt egyet, közben végig íriszeimbe nézett.
Most arra készül, amire gondolok?
YOU ARE READING
꧁Egy Kisértet Csókja.꧂ [1.][2.][3.ÉVAD] [BEFEJEZETT]
ParanormalMit is mondhatnék magamról. Még mindig elgondolkodtat ez a kérdés, hogy "Mesélne magáról egy keveset?,, Hogyan mesélnék lényemről, ha még magam sem tudom, hogy ki vagyok igazán? Lassan már nem tudom hogy mi a valóság, és mi pusztán látomás. Van vala...