/ Ahogy szeme elé tárult egy idegen szoba, azonnal felült és ajkait elnyitotta egymástól a meglepettség miatt. De a legjobban az rémisztette meg, mikor két idegent vélt felfedezni maga mellett.
Elrabolták volna? Hogy került ide? Mit akarnak tőle?
- Kik maguk? - szólalt meg mély rekedtes hangján, ami Jungkookban azonnal egy lavinát indított el. /
Taehyung teljes értetlenséggel állt az egész helyzethez. Egy idegen szobában volt, két idegen sráccal. Egyedül ami biztos pont volt számára, az a mellette fekvő legjobb barátja volt. Jimin még nem volt magánál, de Taehyungnak fogalma sem volt hogy mit keresnek ők itt. Nem emlékezett semmire se.- Válaszoljanak! - szólalt meg újra a megilletődött fürtös, aminek hatására Jungkook ajkain egy vigyor jelent meg. Nagyon tetszett neki a fiú.
- Jungkook kimennél egy picit. Szeretnék vele beszélni négyszemközt - nézett Namjoon barátjára.
Az alfa szót fogadóan bólintott, hiszen Namjoon és Jin találta az Omegákat, így nekik volt joguk minden kérdésre választ adni. Jungkook kiment a hideg levegőre és leült a fa teraszrészre.
Namjoon óvatosan közelítette meg a fiút, mert nem tudta hogyan is reagálnak az emberek, de mikor meglátta hogy eléggé megvan illetődve a sötéthajú, nem ment közelebb.
- Megtudhatom a neved? - kérdezte kedvesen az alfa.
- Miért kellene egy idegennel megosztanom ilyesmi információt? Inkább a kérdésemre válaszoljon - dacolt az emberfiú.
Namjoon szórakoztatónak találta a fiatalt és ha most lenne ideje, akkor tovább húzná az ismeretlen idegeit, de mivel Jungkook kint várt valószínűleg és nem akarta hogy idő előtt visszajöjjön, így gyorsan kellett ezt a beszélgetést véghezvinni.
Nem volt a szavak embere és talán jobb lett volna ha Jin van most itt, de megpróbált a legtürelmesebben és kedvesebben beszélni a fiúhoz.
- Lezuhant a repülőtök és egyedül te és a melletted fekvő élte túl. A párom megmentett titeket és idehozott hogy lekezeljük a sebeiteket - mondta el röviden a kis történetet Namjoon.
Taehyung, homlokát ráncolva gondolkozott el. Nem emlékezett arra hogy repülővel mentek volna valahová. Biztosan erről lenne szó?
Végig nézett magán és akkor látta hogy nem az ő pólója van rajta. Lassan felhúzta az anyagot a hasán és meglátta a kisebb nagyobb zúzódásokat, amik tényleg arra utaltak hogy valamilyen balesetet szenvedett.
- Hol vagyunk most? - tette fel a következő kérdést a göndör hajú, amit türelmesen várt az alfa. A fiatal fiún érezte hogy fél. Illata csak is arról árulkodott hogy egyáltalán nem érzi magát biztonságban és teljesen össze van zavarodva.
Namjoon habozva vakarta meg a tarkóját, mert tudta ha elmondja a fiúnak hollétüket, akkor egészen biztos megfog rémülni és nem fog tudni vele rendesen beszélni, még ennyire sem.
- Hát..-gondolkozott el, hogy hogyan is adja tudtára ezt az információt, de sajnos nem hazudhat neki mert úgy is ráfognak jönni. Muszáj az igazat mondania. - A vérfarkasok szigetén zuhant le a repülőtök. - figyelte végig az emberfiú reakcióját, aki először csak bámult a szürkehajúra, majd nagyra kerekedtek a szemei.
Az álmaiban nem egyszer látott vérfarkasokat, akik boldogan futnak végig a havas tájon.
Hirtelen felemelkedett az ágyról, amivel még a hidegvérű Namjoon is megijesztette és kinézett az ágy melletti ablakon. Hó borított be mindent és gyönyörű látkép tárult elé, akárcsak az álmában.
YOU ARE READING
Isle of Wolves •VKook•
WerewolfTöbb száz ember lett kitaszított az országból, akik kaptak egy saját szigetet, hogy ott éljék külön az életüket, ne zavarva az emberek mindennapjait. Az egyik főszereplőnk a farkasok szigetén van még a másik az emberek világában él. Vajon hogyan k...