Isle of Wolves •VKook•

🤍12.🤍

/ A sötéthajú és a szöszi között már szinte semmi távolság nem volt, mikor valaki vagy inkább valakik szinte betörve az ajtót léptek be hozzájuk.

Három döbbent szempár nézett rájuk és a két emberfiú azt se tudta hova bújjon el szégyenében./

- Atyavilág ha tudtam volna hogy megszakítunk egy ilyen jelenetet akkor később jövünk - szólalt meg egy kaján mosollyal Jungkook, aki először tért magához a döbbenetből.

Taehyung rendezve magát azonnal hátrébb csúszott Jimintől és abban a pillanatban eszébe is jutott amit Namjoon mondott nekik. "Ő a legnagyobb veszélyforrás számotokra."

A sötétfürtös fiúban egyre terjedt szét a félelem, amit Yoongi meg is érzett, aki Jungkook jobbján állt. Az idősebb alfa tudta hogy a fiúk nem Omegák hanem emberek, de mikor Hoseok boldogan újságolta neki hogy bátyja talált két omega fiút és ráadásul pont a kunyhóban voltak ezek a személyek, Yoongi azonnal összerakta a képet. Tisztában volt azzal hogy nem mondhat semmit, se a karján csimpaszkodó gyönyörűségnek, se annak testvérének.

- Yoongi hyung ők csókolózni akartak igaz-e? - nézett fel az alfára picit csücsörítve a fiatal omega. Yoongi édesnek találta a fiút és egy pillanatra el is felejtette hogy elég kellemetlen helyzetbe csöppentek bele. Csak azzal tudott foglalkozni milyen kívánni valóak azok az édes kis keskeny ajkak és mennyire zabálnivaló a csöppség. Imádta Hoseokot, bár ezt még véletlenül se akarta a tudtára adni. Fiatal volt hozzá...

- Együtt vagytok? - ment közelebb továbbra is vigyorogva nézve végig a két zavarban lévő fiún Jungkook. Tetszett neki hogy ilyen helyzetben vannak. Szerette a félénk Omegákat és az ártatlanokat meg egyszerűen imádta.

- N..nem - szólalt meg kivételesen először Jimin. - B..barátok vagyunk csak - suttogta maga elé és félénken Taehyungra emelte tekintetét, akin látszott hogy nagyon tartja magát.

Egyenesen ült mintha vigyázba vágta volna magát, ajkait összeszorította, így csak egy vékony csík látszott belőlük, még szemeivel végig Jungkookot kémlelte ezzel üzenve neki, "Nem félek tőled!". Hazugság volt, de ezt csak Taehyung tudhatta és talán Jimin sejthette az elég régóta tartó szoros barátságuk miatt.

- Miért nézel így rám? - vágott értetlen fejet Jungkook, mikor tekintetét a számára imponálóbbra vezette. - Baj van? - kuncogta el magát.

Taehyung mérgesen állt fel, szinte nekifeszülve az alfának. Utálta ha kinevetik, főleg ha ilyen lenézően. Jungkook felsőbbrendűnek tartotta magát tőlük és ez neki egyáltalán nem tetszett.

- Nincs semmi bajom - mondta, összeszedve az összes bátorságát. - Akinek baja van az te vagy. Nem kell kopogni azon a nyomorult ajtón ha bemész valahová? - kérdezte mérgesen, mire Jungkook szemöldöke az egekbe szaladt. Meglepte a fiú hevessége. De mégis hihetetlenül bejött neki.

- Ooo - szaladt ki Jungkook ajkai közül és elvigyorodott. - Ilyen kis tüzes vagy? - simította kezét a fiú arcára, aki azonnal elcsapta azt onnan.

Taehyung megérezte Jimin pici kezét, ahogy nadrágját rángatja. Tudta, itt kell befejeznie mert lebuknak. Még mindig nem voltak tisztában azzal, hogyan is viselkednek az Omegák és ha kiderül hogy ők nem azok, nagyon nagy bajba keverednek. És erre most volt a legnagyobb esély ha nem vigyáznak.

- Jungkook hagyd őket - szólalt meg Yoongi, mikor látta hogy a szöszi próbál jelezni barátjának.

Yoongi úgy akart tenni mintha nem is tudna a dologról, de azt még se hagyhatta hogy Jungkook kénye - kedvére játszon a két emberfiúval. Az idősebb alfa szerette volna kihúzni magát a felelőség alól, amit mindig is tett ha bele keveredtek valami balhéba.

- Igaza van Yoongi hyungnak Jungkookie - szólalt meg az alfa mellett álló öcs is, aki még mindig Yoongi kezébe kapaszkodva nézte a történéseket. Véletlenül se szerette volna elengedi Hyungját. Nagyon szerette és tisztelte is őt. Felnézett rá és ez már csak abból is látszott, hogy az egyetlen akit Hyungnak hívott a pici fiú, az Yoongi volt.

Jungkook hátrébb lépett a fiúktól és visszament barátai mellé.

- Azt hittem Nam vagy Jin itt lesz veletek. Meg is lepett hogy semmi akadály nélkűl bejutottunk a házba - mondta a fiatal alfa, még mindig a fiúkat kémlelve. Mind a ketten elnyerték a tetszését, de őt mégis sokkal jobbal lekötötte a sötéthajú tűzes srác. Olyan gyönyörű arca volt, hogy egyszerűen nem tudta nem őt nézni. Édes, szinte már fekete fürtös hajkoronája még jobban kiemelte éles vonásait. A szöszi arca is gyönyörű volt. Nem tudta volna azt mondani hogy ő nem az esete, de nem fogta meg annyira mint a dacos angyal.

- Mi a nevetek? - kérdezte kedvesen érdeklődve Hoseok. Olyan kis naiv volt, de pont ez tette őt hihetetlen aranyossá, ami Yoongit is teljesen elbűvölte.

Taehyungot meglepte a barátságos hangvétel és az is hogy eddig észre se vette az alacsony fiút, aki a picit mogorvának tűnő fiú kezét szorongatta.

Habozott még egy darabig és mikor épp nézett volna Jiminre, hogy szemével segítséget kérjen, megszólalt a szöszi.

- Jimin vagyok. Park Jimin - mondta kedvesen ő is.

A szőke hajú fiú nagyon aranyosnak találta a kis párocskát Jungkook mellett. Főleg a pici fiút, aki boldogan mosolyogva nézett rájuk.

- Szép neved van. - döntötte oldalra fejecskéjét, így Yoongi karjának ért, amit Hoseok egyáltalán nem bánt, sőt úgy is hagyta. - És te? - nézett most Taehyungra, aki alsó ajkát beharapva pillantott Jungkookra. Nem akarta hogy ez a felfuvalkodott hólyag tudja az ő nevét. Hunyorított egy picit az alfára, mintha ezzel csak azt üzenné hogy, "nem miattad mondom el".

Taehyungnak nem tetszett az hogy Jungkook ennyire nagyképű és még nyomulós is. Mit képzel hogy ők valami tárgyak akiket csak úgy megszerezhet? Még akkor se lenne sok esélye ha omegák lennének, ebben egészen biztos volt.

- Kim Taehyung - mondta végül el nevét és egy pici mosolyt megejtett a fiú felé aki kérdezett. Őt találta egyedül kedvesnek. A másik kettőt inkább kipaterolta volna. Bár a mosolygós fiú mellett álló próbálta csicsatani Jungkookot, ezzel talán megmentve az irháját, még se tűnt neki olyan barátságosnak.

- A tiéd is tetszik - szólalt meg újra Hoseok és most először elengedte Yoongi kezét, csak hogy ő is bemutatkozhasson.

Illedelmesen hajolt meg előttük.

- Én Jung Hoseok vagyok - mondta mosolyogva, majd jelentőség teljesen nézett Yoongira, hogy hajoljon meg ő is és mutatkozzon be. Jungkookról gondolta hogy ő már megtette, hiszen járt már itt.

Yoongi egy darabig nézett a barna szemekbe amiket úgy szeretett, majd egy nagy sóhajjal tette amit a pici kért a non verbális jeleivel.

- Min Yoongi - morogta az alfa, még Hoseok visszaállt mellé és boldogan fogta meg újra a kezét.

- Merre felé laktok a szigeten? - tette fel az újabb kérdést, amire Taehyung félrenyelte a nyálát és köhögésbe tört ki.

Na egy kis Sope-ot csempésztem a részbe :D

Hoseok kis kíváncsi. Vajon mi lesz ebből? Mit fognak felelni erre a fiúk? Mit gondoltok Jungkook és Taehyung "harcáról"? :D

Remélem tetszett a rész :)

Bye Kimi :)