Isle of Wolves •VKook•

🤍2.🤍

Harmadik fél szemszöge

Kim Taehyung nagyon jól tanult a gimnáziumban és szüleivel való kapcsolata is elég szoros volt. Tisztelte őket és szót fogadott, bár most hogy már tizenhat éves volt, rákezdett a tinédzserkori lázadásra. Visszabeszélt, nem követte szülei utasítását és Jiminnel - legjobb barátjával - egyre több kis csínytevést eszelte ki, amiket azért nem az iskolában követtek el, nehogy tönkre tegyék amúgy teljesen jó hírnevüket.

Mind a két fiú ugyan abba az osztályba járt és emiatt koruk is hasonló volt. Jimin nem messze lakott Taehyungtól, így barátságuk nem csak az iskolában tartott hanem azon túl is. A kis rosszaságuk mellett, viszont mind a ketten nagyon okosak voltak és kiemelkedően teljesítettek az iskolában. Idén a gimnáziumukban indítottak egy kezdeményezést, hogy két diák elrepülhet Európába egy választott országba. A lehetőséget azonnal megragadták és együtt pályáztak rá. Reménykedtek abban, hogy lesz akkora szerencséjük hogy mind a ketten megkaphassák és együtt utazhassanak el egy választott országba.

- Tae viselkedj már - morrant az idősebb Taehyungra, aki csak szemeit összeszűkítve csücsörített egy picit nem tetszését kimutatva ezzel.

- De ma derül ki és olyan izgatott vagyok már - dobolt lábával az asztal alatt, miközben odasúgta Jiminnek az indokot, hogy miért nem tud megülni egyhelyben.

- Ha így folytatod nem fogunk menni sehová, mert egy ideje már a vén szipirtyó úgy méreget mintha a legnagyobb ellenségei lennénk - suttogta barátjának az alacsonyabb, a bajszos matek tanárnőt kémlelve.

Taehyung ajkain egy nagy vigyor terült el és inkább lehajtotta fejét, hogy nehogy még jobban szítsa a tűzet, a fehér köpenyes nőnek nevezett egyénben.

Jimin is tűkön ült már és tisztában volt azzal, hogy ez az utazás nagyon jó móka lehet számukra. Az alacsonyabb szőkésbarna fiú lassan kémlelt végig az osztályon.

"Vajon valaki más is jelentkezhetett rajtunk kívűl?"- gondolta.

Tudta, nagy az esély arra hogy más is pályázik erre a lehetőségre és annak még nagyobb a valószínűsége, hogy nem mind a ketten kapják meg, vagy egyikőjük se.

- Nézd! Kai megint téged néz - suttogta oda Taehyung vigyorogva Jiminnek, aki csak szem forgatva rázta meg picit a fejét.

Taehyung és Jimin is a saját neme iránt érdeklődött és ez hozta talán közelebb a két fiút egymáshoz.

/Flashback (visszapillantás)/

Taehyung könnyes szemekkel összekuporodva ült az alaksori szinten lévő mosdóban, ahová azért menekült hogy megússza a kellemetlen helyzetet amit saját maga teremtett.

Első éve volt még csak a gimnázium falai között, de már is lejáratta magát újdonsült barátja előtt. Itt volt a baj. Barát...

Taehyung nem úgy gondolt a fiúra mint barát. Mikor először megpillantotta Jimint elragadt a kecsessége és gyönyörű mivolta. Minél hamarabb közel akart férkőzni hozzá és szerelmet vallani, amit eljön az ideje.

De amikor ez a pillanat megtörtént, nem gondolta hogy a másik azt fogja neki felelni hogy csak barátként tekint rá.

Csalódott volt és kellemetlenül is érezte magát. Hogy fog így a másik szemébe nézni, akivel ténylegesen egy nagyon szoros baráti kötelék alakult ki az első évük során. Jimin megosztotta vele hogy ő is a fiúkat szereti és Taehyung azt hitte ez egy jel arra hogy lépjen, így meg is tette.

Kétségbeesésében lerohant a mosdóba, amint kimondta Chim a kegyetlen valóságot. Taehyung nagyon szomorú volt és azt érezte hogy nem néz ki elég jól ahhoz hogy felkeltse Jimin érdeklődését. Talán változtatnia kellene valamin? Vagy mit tegyen hogy a másik is úgy érezzen ahogy ő.

Szomorúan lehajtotta a fejét és könnyeit letörölte arcáról. Gyenge volt és lehet pont ez nem tetszett Jiminnek benne.

Könnyáztatta arccal kapta fel a fejét mikor nyílott a wc ajtaja. Ezt a mosdót tényleg senki nem használta, mert csak délután vannak lent az alagsorban szakkörök és arra járnak le a diákok. Most viszont még csak tizenegy óra volt és még bőven folyt a tanítás.

Tudta Taehyung, hogy csak egy ember tudhat erről a helyről és az Jimin volt.

- Tae - szólította meg barátját kedvesen Jimin és közelebb lépett a földön kuporgó könnyes szemű fiúhoz. - Kérlek ne haragudj rám - guggolt le elé és a puha tincsek közé simított.

- Legalább nézz rám - mondtam most már ő is szomorúan, mert félt hogy elveszíti egyetlen barátját.

Jimint sokan csúfolták picit husisabb orcája miatt, ami nagyon rosszul esett az amúgy gyönyörű fiúnak.

- Nem - suttogta Taehyung és picit megrázta a fejét. Szégyellte magát. Inkább maradt volna csöndben. Akkor most nem lenne ez a kínos helyzet köztük.

- Kérlek - csuklott el Jimin hangja és megpróbált a fiú arcára simítani, aki a lágy érintésre akarva - akaratlanul is belebújt a kellemes érzésbe.

Lassan emelte Taehyung könnytől csillogó szempárját az előtte guggoló szerelmére. Elkell felejtse. Jimin nem szerelmes belé és nem tudja érzéseit a másikra erőszakolni.

- Szeretném ha ez a dolog nem változtatna semmit a barátságunkon Tae. Én nem szeretnélek elveszíteni és tudom hogy nem én vagyok az akire te vágysz. Neked egy erős magabiztos fiú kell. Én gyenge vagyok és félénk is. Nem illenénk össze - simogatta továbbra is barátja nedves arcát.

Sajnálta hogy nem mondhatta azt Taehyungnak hogy ő is szereti. A másik fiúval ellentétben ő két lábbal állt a földön, még Tae képes volt lebegve szárnyalni és nem felfogni a következményét a dolgoknak. Valakinek muszáj volt ésszerűnek lennie és jelen lenni az életben.

- A..akkor egy valamit had kérjek - motyogta rekedt hangon Taehyung.

- Bármit kérhetsz - mosolyodott el kedvesen Jimin.

A földön kuporgó egy nagyot nyelt még lesütötte szemeit, majd újra felnézett barátjára.

- Egyetlen egy csókot - suttogta Taehyung kérlelő szemekkel. Bár tudta Jimin nem úgy érez mint ő, de első csókját tőle szerette volna kapni.

Tiszában volt azzal is hogy Jiminnek nem ez lesz az első csókja, így nem fogja megbánni a másik se.

Jimin egy darabig habozott, majd egy kedves mosoly jelent meg ajkain. Közelebb hajolt Taehyunghoz és szépen lassan szüntette meg a távolságot kettejük között.

Taehyung hihetetlen boldog volt, ahogy Jimin puha, telt ajkai finoman simogatták az ő párnácskáit. Talán ennél jobb dolog nem is létezhetett a világon. Kiszerette volna élvezni ezt a csodálatos pillanatot.

Lágyan falták egymás ajkait és Taehyung picit felbátorodva túrt Jimin szőkés tincseik közé. Az alacsonyabbnak is jól esett az ami történt. Próbálta kiverni a fejéből a kellemes borzongást és azt tartani szeme előtt, hogy ők csak barátok.

Ami sikerült is neki bármennyire is tetszett neki Taehyung vággyal teli csókja.

/ Flashback end /

Na Taehyung élete is bemutatásra került. Remélem tetszett nektek a rész :)

Vajon Taehyungnak sikerült végleg elfelejtenie Jimint? :). Aranyosak lennének ők is azért valljuk be :D

Bye Kimi :)