Isle of Wolves •VKook•

🤍31. TaeMin2.🤍

/ - Ügyes vagy. - simított a sötét hajkoronába az alfa és Jimin kék szemeiben elveszett. - Hiányoztál Chimie. - suttogta a másik gyönyörű telt ajkaira, amiket úgy szeretett. Taemin fülig szerelmes volt és soha nem akarta elengedni maga mellől a kis topáz szemű csodát.

- Te is nekem Minie, hihetetlenül. - szusszantotta vágyakozva Jimin választottja párnáira, de csak játszva a másikkal mosolyodtak el, ami miatt ajkaik egy pillanatra össze is értek.

Ha valaki kívülről nézett volna a párra, két szóval tudta volna illetni őket.

Tökéletesek együtt. /

Taemin óvatosan simított végig Jimin puha pofiján, ami miatt az omega picit elhúzódott párjától, hogy újra végig kémlelhesse. Nem foglalkoztak az idővel se semmi mással, csakis egymásra akartak figyelni, kiélvezve a pillanatot. Jiminnek megint rákellett jönnie, hogy szerelme igencsak egy helyes példány és hihetetlen mázlistának érezte magát. Soha nem gondolta, hogy majd sikerül találnia egy férfit maga mellé aki még jól is néz ki. Az emberi közegben eléggé elítélik azt aki a saját neméhez vonzódik, így nem is reménykedett abban, hogy könnyű lesz párt találnia .

- Gyönyörű vagy Chimie, remélem tudod? - mosolyodott el Taemin kedvesen, miközben ujjai az egész arcát bebarangolták Jiminnek és mikor a kék szemekhez ért finoman csukta le azokat.

- Zavarba hozol Minie. - kuncogta el magát Jimin lehunyt pillákkal és amúgy is pufók arcocskáját felfújta zavarában.

Az alfa is kedves kacajt hallatott Jimin produkcióján és azonnal szorosan magához ölelte, ezzel is kifejezve végtelen szeretetét az omega iránt.

- Egyszer megeszlek - villantotta meg szemfogait viccelődve Taemin mikor elengedte szerelmét, aki ijedtségét megjátszva húzódott hátrébb.

- Ne merd te vadállat. - tartotta maga elé kezét az omega, de ajkai szélén megbújt egy incselkedő mosoly. - Hogy tudnál bántani egy védtelen omegát? - vágott szomorú fejet hirtelen, amire Taeminből megint csak egy hangos nevetés tört fel, ami hamar el is halkult, hiszen már vágyott párjára és nem akarta sokáig húzni az időt. Rendezve vonásait kezdett el mászni Jimin felé ragadozó tekintettel.

- Elég a játékból kedves, vagy ha szeretnéd úgy is csinálhatjuk. - harapta be alsó ajkát az alfa fölényesen vigyorogva. Taemin tudta már az első pillanattól fogva hogy Jimin hozzá való, de soha se gondolta volna, hogy tényleg ennyire lelki társára talál az alacsony fiúban.

- Játszunk hyung. - mosolyodott el az omega picit ficeregve a földön. Húsos alsó alját beharapva kezdett újra hátrálásba egészen a falig és megjátszott rettegése teljesen átvette vággyal teli arca felett az uralmat. - Ne bánts kérlek. - suttogta maga elé Jimin ezt a pár szót és szemeit összeszorította mikor már nem volt hová menekülnie az éhes fenevad elől.

Taemin elvigyorodva került tudatába annak, hogy kedvese tényleg jól átéli kis szerepét és ez nagyon beindította fantáziáját.

- Ha követed az utasításaim akkor nem eshet bajod. - morogta oda a remegő fiúnak az alfa és kezeit lefogva rántotta fel az ágyra.

Jimin szemei azonnal kipattantak ahogy háta a puha paplannal találkozott és a kezdeti meglepettséget azonnal helyettesítette a félelemmel csak hogy hihető legyen. Nem tartott Taemintől egy cseppet sem, mert szerette, bízott benne és tudta hogy soha nem bántaná.

- Csendben kell maradnod kedves, nem lehetsz hangos. - fogta Jimin feje fölé kezeit. Taemin már teljesen átvette a domináns alfa szerepét, amit nem csak megjátszott hanem ténylegesen így viselkedett ha szerelméről volt szó ilyen helyzetben. Jimin elég huncut volt ahhoz hogy fölülkerekedjen rajta, így muszáj volt kordában tartania kedvese hevességét.