Illúzió🌹(Befejezett)

33.

- Bocsánat de nekem most meg kell keresnem Bricket. - ott hagytam és mentem oda ahol a barátom volt. Az ágyon ült és engem figyelt ahogy ott álltam az ajtóban a testem megfeszült a szemem könnyes volt.
- KI NEKED EMILY. -orditottam ahogy csak tudtam !
- Szívem nem tudom ki ez a nő én csak össze kevertelek titeket mert össze öltöztetek! - közben felállt és letörölte a könnyeimet.
- Nem hiszek neked zokogva fúrtam az arcomat a mellkasába.
- Könyörgöm Vera ne csináld ezt nem tudom ki az !
- Mit csináltál Madrid-ban ?! - töröltem le a könnyeimet
- A szüleimmel voltam kérdezd meg őket ha nem hiszel nekem ! A szeme megtelt könnyel. Láttam a szemében a megbánást és a szomorúságot.

- Madridi a lány!
- Akkor se ismerem! - fogta a két keze közé az arcomat hogy a szemébe nézzek.

1 Héttel később

Brickel szünetet tartunk végülis a szülinapomat meg ünnepeltem. De az a nap volt a pokol számomra.

Mindennap kapok virágot Cris-től. Nem is értem egyáltalán azt hogy honann tudja azt hogy hol lakok vagy hogy hol dolgozom. Össze vagyok törve egy kicsit mert általában a szünet után jön a szakítás. Mindennap látjuk egymást mivel ő is a filmben szerepel.

- És vége! hallatszott ki a kamerák mögül.
- Szép volt emberek holnap folytatjuk! Köszönt el tőlünk a producer.

°Brick°
Mindennap ugyan olyan gyönyörű volt az a lány akit én annyira szeretek. Tényleg nem ismertem a Emily-t nem tudom ki ő. De szét szedett minket és annyira fáj. Nem tudtam hogy én ennyire tudok szeretni szerelmesnek lenni. Igen elbasztam azon az estén mindent meg is fogadtam hogy többet nem iszok.

Éppen a folyosón sétáltam amikor megláttam egy szőkés barna hajú pasast egy magasak vagyunk, haja valamennyivel hosszabb , szeme csoki barna, a bőre egy fokkal barnáb mintha nem is Buenos Aires-i lenne itt mindennap szolizni kéne hogy ilyen barna legyen valaki!.

Én nem ismertem őt de ő ismert engem ahogy meg látott gyorsabb tempóra váltott. Egy virága csokrot tartogatott a kezében és letette a női öltöző elé. Utánna pedig eltűnt. Egy cetli volt a virágon amin ez ált.
Remélem bízol bennem!
Guggoltam a virágok felett amikor kinyílt az ajtó.
- Brick te mit csinálsz? Ahogy meghallottam hogy a nevemet mondja minden porcikám bele remegett.
- Ohh már megint! - fogta a fejét és felvette a virágokat.

Olyan gyönyörű volt takarta hogy szomorú nem mutatta ki hogy neki is ugyan úgy fáj a dolog mint nekem.

- Ez a tiéd neked szánták? -kérdeztem tőle de csak megfogta a virágokat a magassarkújában oda ment a kukához és kidobta.
- Mindennap kapok virágot amióta mi hadi lábon állunk.! - sütötte le a szemét és elhúzta a száját.
- De kitől szívem? - fogtam meg a törékeny kezét.
- EMILY barátjától ! - lökte el a kezemet.
- Várj micsoda? Aki tévedésből téged csókolt meg ?!
- Vagy nem is volt tévedés. - gondolkozott el a történteken
- Ezzel mire akarsz célozni?!
- Mindegy hagyjuk. - símitott végig az arcomon.
- Nem iszunk meg egy kávét vagy valamit? - próbálkoztam hátha tudunk javítani a kapcsolatunkon.
- Menjünk ! - vágta rá és megfogta a kezemet.

Szerettem benne hogy laza és kedves.
Beléptünk a kávézóba mind a ketten ittunk kávét persze ő sok tejjel ahogyan szereti. Néma csendben ültünk egymással szemben amikor a telefonja elkezdett zúgni üzenet jött neki de kitől!? Nem féltékenykedem de akkor is érdekel ő az én barátnőm az én szerelmem vagyis rémélem ahh bonyolult ez az egész most.
Láttam az arcán hogy elfehéredik én is megilyedtem.