Vonzalom | •Harry Styles ff. & •Befejezett•|

//6//

Ahogy anyám kilépett a szobából, lesétált a lépcsőn és elhagyta a házat, azalatt a kis idő alatt én is próbáltam minél több cuccomat össze pakolni. Telt múlt az idő, és egyszer csak azt veszem észre, hogy az ágyon ülök és az össze pakolt bőröndömet pásztázom. Csöngettek. Felpattanok az ágyamról, lerohanok a lépcsőn. Megállok az ajtó előtt és hatalmas erőt kell magamon venni ahhoz, hogy megfogjam a kilincset és kinyissam.
- Jó napot kisasszony, maga Elena?- emelte le a magas és testes fickó a fekete napszemüvegét.
- Öhm, igen.- feleltem.
Nem kellett többet mondanom, belépett a házba és elindult a konyha felé.
- Elnézést, egy pillanat és hozom a cuccomat.- mondtam és indultam meg az emelet felé.
Ahogy felértem a szobámba, magamhoz ragadom a hatalmas bőröndöt és elkezdtem vonszolni. Két kezemmel csak úgy szorítom a fogantyúját, de alig mozdul. Mire végre megtudtam mozdítani, addigra akkora lendületem volt, hogy hirtelen a kezeim közül kicsúszik a bőrönd fogantyúja és hatalmas erővel hátra esek. A fenekemet akkora nyomás éri, hogy egy hang is kiszalad a torkomon. Felkecmergek. Oda állok a bőrönd elé, és hatalmas erő benyomással elkezdem rángatni. Elérek a lépcsőhöz, viszont a bőrönd egyik kereke elakad és megbotlok a lépcsőn és magammal rántom a poggyászom. Mikor földet értem, megbizonyosodtam róla, hogy a bőröndöm épségben leért, nem szakadt ki, nem sérült meg, Hatalmas lépteket hallok a konyha felől.
- Legalább épségben leért. Nézze a jó oldalát.- mondta nevetve és indult meg felém, hogy segítsen.
- Köszönöm. Elnézést az udvariatlan kérdésért, de maga mégis mit csinált az én konyhámban?- kérdeztem tőle komolyan, mert hát mégse kéne azt csinálnia, hogy bemegy egy idegen házába és a konyha felé veszi az irányt.
- Csak egy pohár víz kellett, semmi több. – mondta, ragadta meg a kezemet és egy erőset húzott rajtam, ami segített abban, hogy fel tudjak állni.- Nos, akkor indulhatunk?

- Foglaljon helyet. – tessékelt be Marcus az ajtón.

Ha itt lakik Harry, akkor le a kalappal. Kifinomult lakás, nem túl nagy, de nem túl kicsi. Pont tökéletes. Rengetek kiskori fénykép a falon, a polcokon sorban elrendezve a díjjak.
- Elena nemdebár? – hallok egy éles hangot a hátam mögül. Mikor megfordultam egy pillanatra meg hökköltem. Ez lenne Harry Styles?
- Igen, én lennék az. – nyújtotta  a kezét Harry.
Harrynek erős volt a kézfogása, kifinomult ízlése azonban most nem mutatkozott meg. Olyan volt a kinézete, mint aki most kelt, hatalmas szinte két mérettel nagyobb pizsamája csak úgy lógott rajta. Haja teljesen kócos volt, arca egyik oldalán egy csík látszódott, mintha alvás közben elaludta volna az arcát.
- Nem hiszem, hogy körbe kéne vezetnem téged a lakásomban, mert egyetalán nem nehéz kiigazodni rajta. A szobádat megmutatom, erre gyere. – indult meg egy folyosón. Tetszett a lakásban az, hogy nem emeletes volt. Nem volt sötét szín benne, minden világos volt.
- Ez lenne a te szobád, ha van valami kérlek szól, kettővel arrébb találsz meg. Ma délelőtt lesz egy kis elintézni valóm, de délutánra itthon leszek, akkor tudjuk intézni a papírokat. – mondta, és csukta be maga után az ajtót.
- Harry!- szóltam utána. Ki nyílódott az ajtó, és bedugta a fejét. – Csak megszeretném köszönni, hogy itt lehetek. Nem tudom felfogni, hogy ez velem történik.
Meglepetten nézett, felhúzta a szemöldökét, és csak annyit tudott mondani, hogy ,, Hát, pedig veled.”. És kilépett a szobából.
Kicsit rosszul esett, mert nem akarom, hogy azt higgye rólam, hogy csak rajongója vagyok.  Lekezelően viselkedett velem. Nyilván nem várom azt, hogy komornyikot adjon nekem, vörös szőnyeget terítsen le a lábam elé. De ő Harry Styles, egy világsztár és én most az ő házában vagyok. Több ezren, hanem százezren ezért ölni tudnának. 
Megfogtam a bőröndömet és elkezdtem kipakolni belőle. Ahogy kinyitom a szekrényt, olyan dolgokat találok benne, amik nem az enyémek. Talán csak nem volt ideje kipakolni Harrynek. Rengetek férfinek való ruhát találtam. Fúrt a kiváncsiság, hogy vajon kié lehet. Nem voltam biztos benne, hogy azok Harryé. Ez a szoba nem úgy nézett ki, mint egy férfi szoba. Kifinomúlt volt, bézs színű fallal. Lehet, hogy a barátnőjének a szobája?

Sziasztok, meghoztam a következő részt.
Igen, tisztában azzal, hogy már a hatodik résznél tartok, de nem történt semmi izgalmas benne. Viszont, szeretem bemutatni a környzetet és megpróbálok kifinomultan írni. 😌