Vonzalom | •Harry Styles ff. & •Befejezett•|

//22//

Ahogy Harry belép az ajtón, látom, hogy mind a kezében bevásárló táskákat szorongat és a benne lévő italok össze ütköznek.
- Te aztán nem apróztad el!- mondtam és fordultam hátra, hogy teljesen szemügyre vegyem Harryt. Óvatosan Harry lehelyezi az asztalra a táskákat és elkezdi kipakolni a tartalmát. Volt ott minden ami kellett. Vodka, bor, pezsgő, tonic, sör. Mindenki tud majd a holnapi nap folyamán válogatni magának.
- Sokan vissza jeleztek, hogy tudnak jönni, nem akarok majd kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy elfogy az ital.- mutatott az asztalon lévő rengeteg alkoholra.
- Nem néztek alkoholistának, hogy ennyit vettél?- kuncongtam a kérdés közben.
- Elég sok boltba mentem be Nem mertem mindent egy helyen megvenni, mert akkor a következő pletyka az lesz, hogy Harry Styles alkoholista lett.- nevette el magát, és kezdte el bepakolni a hűtőbe az italokat. – Meggondoltad magad?- nézett rám két vodka behelyezése közben.
- Mivel kapcsolatban?- néztem rá értetlenül.
- A bulival… vagyis az összejövetellel kapcsolatban.- tetszett, hogy kijavította magát.
- Ahh…- húztam fel a vállam és feküdtem vissza a kanapéra. Kezembe vettem a telefonomat és felléptem a közösségiekre. Ritka alkalmak egyike volt, hogy az instagramon megnyitom az üzeneteimet. Egy váratlan profil van az engedélykérések között.

,, Kedves Elena Westen! A képeid alapján úgy gondolom, hogy ideális fotó modell lehetnél az ügynökségemnél. Nagyon különleges és karakteres arcod van, én pedig ilyen fotó modelleket keresek. Szeretném, ha ezt az ajánlatot átgondolnád, és jól döntenél.  Amint döntöttél, kérlek jelezz vissza, bármelyik opció is legyen a választásod.
Üdvözlettel: Lewis Manakrod ”
Miután elolvastam a levelet a tekintetemet újra vissza kellett vezetni a sorokra. Nem hittem, el hogy valaki alkalmasnak talál erre a munkára. Azon amin keresztül mentem, nem tudtam elképzelni azt, hogy valakit érdekel a testem. Szexuális élményen kívűl. Lefotózzák a testem, ami későőb kikerül az internetre, látja az egész világ.
- Nem…- húztam magamra a takarót.
- Tessék?- Harry mély hangját hallom egyre közelebbről.
- Öh, semmi-semmi.- nem akarom neki elmondani, mert biztos azt fogja gondolni, hogy túl reagálom ezt a helyzetet. Nem akarok másképp feltűnni a szemébe.
- Biztos?- meleg érintését éreztem még takarón keresztül is. Kirázott a hideg ettől a cselekedetétől így elhúztam a lábam a kezétől.
- Igeeeeen.- húzom el a szót és kelek fel a kanapéról. Oda sétálok a hűtőhöz és kiemelem az egyik polcra felhelyezett bort. Kezembe veszem és elkezdem forgatni. Elolvasom az üvegre feltüntetett szöveget, ami azt az információt közli, hogy hány százalék alkoholt tartalmaz egy palack bor. – A 13,5 százalék az soknak számít?
- Egy átlagos embernek nem. De te, az információim alapján, régen ittál. Nagyon régen. És valószínűleg neked ez elég hamar beütne.- jött oda és vette ki a kezemből a bort és tette vissza a hűtőbe.- De ez, ez nem.- nyújtotta a kezembe az egyik sört.
- Tehát a 13,5 százalék nekem megártana, de a 4,5 az nem.- jelentettem ki a megállapításom.
- Gyorsan tanulsz!- vett a kezébe ő is egy sört. – Csirsz!- hallottam a sercegő hangot ahogy kinyitotta, így hát én is ezt tettem. Viszont amikor felém nyújtotta az italát, furcsán néztem rá.- Ilyenkor szoktak az emberek koccintani.- kuncogott egyet és egy határozott mozdulattal neki érintette az italát az enyémnek.
- Hát akkor neked is csirsz!- tettem a hangsúlyt az utolsó szóra.
Ahogy hozzá ért a doboz az ajkaimhoz éreztem azt a kellemetlen keserű szagot. Eltekintve ettől belekortyoltam a sörbe. Éreztem, hogy csurog le a torkomon, és azt kívántam, hogy minél hamarabb legyen vége ennek a folyamatnak. Ahogy véglegesen befejeztem ezt a folyamatot, a testem akaratom ellenére is rángott egyet. A hideg elöntötte az ereimet és arcomra kiült az undor.
- Ennyire rossz?- nézett rám komolyan Harry és érces hangja, most megnyugvást jelentett számomra.
- Rossz? Rossz? Édes kevés ez a jelző erre az izére- mutattam a kezemben tartott löttyre, amit leraktam az asztalra és kutakodtam ismét a hűtőbe. – Ezt hogy tudják általában meginni az emberek?- rázott ki ismét a hideg és a testem is beleremegett.
- Úgy, hogy te nem vagy átlagos.-  jelentette ki ezt, úgy mintha egy átlagos tény lenne.