//10//

801 38 1
                                    

- Tehát elolvastad.- mondtam Harrynek és neki dőltem az ajtó félfának.

- Igen, olvastam. – mondta és fordult vissza a mosógép felé. Meg nyomott egy gombot, kilépett a szobából és megáll közvetlen mellettem. – Nem tudom, hogy amióta itt vagy ettél-e már, de valahogy az az érzésem, hogy nem, szóval most elmegyünk kaját csinálni.

Átgondolva a hallottakat, teljesen igaza volt. Több mint tizenkét órája itt vagyok, de nem ettem még semmit. Nem is éreztem magam éhesnek, máskor ennyi idő elteltével, már rég ölni tudtam volna a kajáért.

- Mit szólsz egy kis rántottához? . kérdezte és állt meg a konyha pultnál.

- Van más választásom?- kérdeztem tőle, de valahogy sejtettem, hogy mit fog mondani.

- Nem, mivel csak azt tudom elkészíteni.- mondta és indult el egy fiók felé, ahonnan kivett egy serpenyőt. – Megtennéd, hogy ide hozod a tojásokat?

Már az asztal fölött ültünk és javában benne voltunk egy beszélgetésben.

- Nem tudom, hogy te mit gondolsz rólam Harry, de nekem úgy tűnik, mintha azt hinnéd, hogy egy hatalmas rajongó vagyok, aki teljesen oda van érted. Ki kell, hogy ábrándítsalak, ugyanis erről szó sincs. Egyszer voltam egy One Direction koncertek még évekkel ezelőtt, akkor lehettem maximum 15 éves. Követem a munkásságod, felnézek rád, mert hihetetlen amit csinálsz. Tehetséged van hozzá Harry. De nem szoktam éjjelente a te számaidra tombolni és őrjöngeni, hogy miért nem találkozhatok veled. De szerintem ez látszik is, hogy nem kapok agyérgörcsöt, mikor veled beszélek. – mondtam neki, és emeltem egy falatot a számhoz. Harry mélyen a szemembe nézett, várt egy kicsit, hogy le tudja nyelni az ételt.

- Igen, erre már magam is rájöttem ezalatt a kis idő alatt. És köszönöm, hogy nem viselkedsz úgy, mint egy őrült rajongó. Plusz pont neked. – mondta és ivott egy korty vizet. Mikor ajkaihoz emelte a poharat, a tekintetem követte eme cselekedetet.

- Na most te jössz Harry, mesélj magadról valamit amit még nem tudok.- mondtam neki és töröltem meg a számat egy szalvétával.

- Nos amit biztosan nem tudsz rólam még- tette a hangsúlyt a még szóra-, hogy megírtam egy dalt. Igazából csak írtam rá egy alap zenét, az alap szöveget viszont te írtad. Ha szeretnéd, valamikor meg mutathatom. – mondta és vette elő a telefonját.

Pár perccel jött egy értesítés, hogy Harry most tett közzé egy friss Twiteet. Egy képet töltött fel azzal a szöveggel, hogy ,, - Van más választásom? – Nincs, mivel csak ezt tudom elkészíteni." Alig telt el egy perc a poszt feltöltése után, rengeteg komment érkezett. Jöttek a találgatások, hogy vajon ki lehet az, akivel Harry az estét tölti. Rá pillantok az órára és megáll egy pillanatra bennem az ütő.

- Jézusom, mikor telt el ennyire az idő?- kérdeztem tőle nevetve, ugyanis már hajnali egy óra is elmúlt.

Álltam fel az asztaltól, fogtam meg a tányérom és a mosogató felé vettem az irányt. Bele helyeztem az evő eszközöket és hátra pillantottam Harryre, aki még az asztalnál ült a borzos hajával és a telefonját bújta.

- Ha nem haragszol meg én elmegyek lefeküdni.- mondtam Harrynek és indultam meg a szobám felé.

- Jó éjt.- fel se nézett a telefonjából, de hallottam a hangjából, hogy egy mosolyt azért megejt.

Ahogy belépek a szobámba, egyszerre bedőlők az ágyba. A hold sugarai beszűrődnek az ablakon, és egy csillanást veszek észre. Kíváncsian fel állok és utamat a fényesség felé veszem. Ahogy oda érek, akkor látom, hogy kilincs fénylett, így megragadom és lenyomom. Egy szobába lépek be, amibe mozgásérzékelős lámpa volt, ezért egyszerre világosság töltötte be a helyiséget. Egy gyönyörű fürdőszobába találtam magam, ami elképzeléseim alapján az enyém volt. A sarokban megláttam egy hatalmas kádat és eltekintve attól, hogy mennyire fáradt vagyok, elkezdtem forró vizet engedni. Kibújtam minden ruhámból. Hagytam, hogy a testemet átjárja a forróság. Azonban ezt gyorsan megzavarta egy kopogás. Ki másztam gyorsan a kádból, magam köré tekerek egy törölközőt és kinyitom az ajtót.

- Tehát akkor már felfedezted. – mondta és mért végig Harry.

- Két percet sem töltötte el a kádban. – mondtam és csuktam be magam mögött az ajtót.

Reggel arra ébredek, hogy kiég a szemem. Annyira melegen sütött a nap, hogy azt hittem, ott helyben leszakad a szemem. Magamra húzom a takarót, de a sötétségben Harry tegnapi tekintete jelent meg előttem.

- Jézusom!- sikoltottam fel és iszonyatos gyorsasággal ugrottam ki az ágyból.

De mikor kiszálltam, láttam, hogy nincs ott senki, Egyedül a lerúgott takaróm volt rajtam kívül a szobában.

- Király, most már képzelődők is.- mondtam és feküdtem vissza az ágyban. Azonban nem akart magamra hagyni az a bizonyos Harry Styles tekintet.

Vonzalom | •Harry Styles ff. & •Befejezett•|Where stories live. Discover now